Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

Megbízhatósági határozat nyilvánossága, megtámadhatósága

Kérdés: Öntisztázást követően megbízhatósági határozatot bocsátott ki a Közbeszerzési Hatóság, ahol a döntés nagy része gyakorlatilag üzleti titok tárgyát képezi, sőt a sikertelen kezdeményezésekről szóló határozatok nem is nyilvánosak. Milyen alapon húznak ki gyakorlatilag minden érdemi részt a döntésből, amikor az annak alapját képező gazdasági versenyhivatali határozat egy az egyben nyilvános? Azaz a kérdésem, hogy közérdekből nyilvános adat-e a megbízhatósági határozat, és amennyiben nem sikeres a kezdeményezés, az is közérdekből nyilvános adat-e? Egy igen vagy nem válasz is elég számomra, hiszen akkor a 43. § (3) bekezdése alkalmazható. Kérdésem az is, hogyan lehet kartellkizáró ok miatt kizárt gazdasági szereplőt visszaengedni, amikor az is egy hatósági határozat? Megtámadhatom-e a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánosságára a 44. § alkalmazandó.A kérdés második része vonatkozásában a Kbt. egyértelműen kitér a kartellel kapcsolatos kizáró okra, mely alól a Kbt. csak a 62. § (1) bekezdés b) és f) pontját zárta ki.A Kbt. 64. §-ának (1) bekezdése alapján a 62...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre – a) és b) pontok.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...nem áll az 56. § – valamint ha a megelőző közbeszerzési eljárásban azt az ajánlatkérő előírta, az 57. § – szerinti kizáró okok hatálya alatt.Az (5) bekezdés alapján az (1)-(2) bekezdés szerinti teljesítési kötelezettséget teljesítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a c) pontban foglalt igazolási eset az 55. § (6) bekezdés a) pontjában foglalt igazolási módtól különállóan alkalmazandó;– a kizáró okokkal kapcsolatos szabályok közül töröltek néhány, a munkaügyi jogsértéssel kapcsolatos korábbiakban kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Kkv-k a közbeszerzésben

Kérdés: Változik-e a kkv-kkel kapcsolatos szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...határidőket és az egyszerűbb adminisztrációt.Általánosságban az elektronikus adatbázisok ellenőrzése irányába fordult ajogalkotó a kizáró okok többségénél, illetve a nyilatkozati elv érvényesül,továbbá az alvállalkozók viszonylatában elegendő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Új rendelet a "nemzetbiztonsági" beszerzésekre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?
Részlet a válaszából: […] ...eljárással kapcsolatos jogorvoslat esetében.Az eljárási cselekmények között az új Rendelet inkábbfókuszál a büntetőjogi kizáró okok alkalmazására a Kbt.-ben meghatározottakmellett. Azok a különbségek, amelyek eddig is meghatározták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbitörvényi szigor, és azokat már nem kötelező alkalmazni. Az ajánlatkérőeldöntheti, hogy a lefolytatandó eljárásában kíván-e kizáró okot előírni, és haigen, akkor a megadott körben "egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásbanvaló érvényesítését"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
2
3