GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött."Mivel a fenti kizáró oki vizsgálatok függetlenek a GVH-bejelentéstől, így annak érdekében, hogy az ajánlatkérő megfelelően tudja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Kizárás versenyjogi jogsértés miatt

Kérdés: A közbeszerzésből való kizárást versenyjogi jogsértés miatt csak a Gazdasági Versenyhivatal döntése alapozza meg, vagy az ajánlatkérő döntése is megalapozhatja?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. kizáró okokra vonatkozó szabályai közül három kötelező kizáró ok van, mely releváns lehet versenyjogi jogsértés esetében:"62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Összeférhetetlenség ajánlattevői oldalon

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban részt vevő két ajánlattevő vezetői között – vélelmezhetően – rokoni kapcsolat áll fenn. Az ajánlatkérőnek az ilyen jellegű összeférhetetlenség esetén milyen eljárási szabályokat kell figyelembe vennie?
Részlet a válaszából: […] ...§ (2) bekezdés]. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, amely uniós eljárásrendben kötelező, nemzeti eljárásrendben választható kizáró ok, arra az esetre vonatkozik, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban nem térünk ki arra az esetre, ha az adott közbeszerzési eljárás állami építési beruházás megvalósítására irányul, és az új állami építési beruházásokról szóló 2023. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozik, mivel a jogszabály speciális szabályokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kizárás az eljárásból azonos franchise-szerződés esetében

Kérdés: Ki kell-e zárni azokat az ajánlattevőket, amelyek azonos céggel vannak franchise-kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerződést hoznak létre, mely utasítási jogot is tartalmaz, akkor más lehet a helyzet megítélése.A döntés is kitér egyébiránt azon kizáró okokra, melyek megalapozhatják az érintett ajánlattevők kizárását. A Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja szerint: "(1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 9.

Hiánypótlás nem létező minisztérium tárgyában

Kérdés: Hogyan kell eljárni, ha az ajánlatkérő egy már nem létező minisztérium nevét akarja belekényszeríteni az EEKD-ba, pedig már nem az a neve? Javítsam ki a rossz névre? Ennek semmi értelmét nem látom.
Részlet a válaszából: […] A kérdés valóban felmerülhet, hiszen amennyiben az egységes európai közbeszerzési dokumentum hivatkozik olyan ingyenesen elérhető elektronikus adatbázisra, mely adatbázis fenntartója változott, és ezt az ajánlatkérő nem követi, vagy esetleg úgy gondolja, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Azonos tulajdonosi körbe tartozó nyertes és második ajánlattevő

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a magyar szabályozás kimondja azt, hogy azonos tulajdonosi háttérrel rendelkező ajánlattevők esetében, ha például az egyik visszalép, és a másik nyerne magasabb árral, úgy az eljárás során nem hirdethető eredmény? Nagyon nagy a felelősség az ajánlatkérőn, és segíthetne, ha ezt jogszabály mondaná ki.
Részlet a válaszából: […] ...a két ajánlattevőt magának az ajánlatkérőnek kell kizárnia a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja alapján, amennyiben igazolni tudja a kizáró ok fennállását. Ez valóban nem teljesen egyértelmű helyzet, hiszen egyszerűbb lenne, ha mindezt jogszabály tenné egyértelművé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 11.

Nem független, azonos tulajdonosi körrel rendelkező ajánlattevők kizárása

Kérdés: Kizárhatom-e az eljárásból azokat az ajánlattevőket, akik/amelyek szerintem nem függetlenek, ha a választható kizáró okot előírtam?
Részlet a válaszából: […] ...a második vagy a harmadik közvetett tulajdonos azonos. A döntés meghozatalában egyrészt segít a kérdésben is említett választható kizáró ok alkalmazása, illetve egy viszonylag friss EUB-döntés, melyet az alábbiakban ismertetünk röviden.A C-416/21 döntésében az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 14.

Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...esetében merülhet fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a hatályos szabályok szerint kell lefolytatni, és követni a kizáró okok ellenőrzését az éppen hatályos szabályok alapján. Keretmegállapodás esetében azonban ez nem így van, mivel az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...van-e olyan gazdasági szereplő, akit az eljárásból ki kell zárni. Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.
1
2
3
5