Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 10.

ESPD alkalmazása hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Kötelező-e az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása sürgősség esetében, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás során?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre – a) és b) pontok.A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Egységes európai közbeszerzési dokumentum ajánlattevők rendelkezésére bocsátásának módja

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban az ajánlatkérő nem töltött ki semmit. Kitölthetem helyette ajánlattevőként?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a gazdasági szereplő ajánlatában vagy – több szakaszból álló eljárás esetén – részvételi jelentkezésében köteles a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelményeknek való megfelelés, valamint – adott esetben – a 82. § (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés – értelmezésünkben – a kizárólagos jog fennállta, azaz a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás megindításának jogszerűségére vonatkozik.A 306/2011. kormányrendelet kitér a tervek sorsára és a tervező összeférhetetlenségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egyszerű eljárás

Kérdés: Változtak-e, és ha igen, mennyiben az egyszerű eljárás szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbitörvényi szigor, és azokat már nem kötelező alkalmazni. Az ajánlatkérőeldöntheti, hogy a lefolytatandó eljárásában kíván-e kizáró okot előírni, és haigen, akkor a megadott körben "egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásbanvaló érvényesítését"...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása

Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás ajánlattételifelhívásának tartalma, például nem kell közzétenni az eredményhirdetéstervezett időpontját.Nem kötelező a kizáró okok előírása, továbbá az előírtkizáró okokat az ajánlattevő egyszerű nyilatkozattal is igazolhatja.Dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén becsült érték függvényében

Kérdés: A 2009. április 1-jén életbe lépett Kbt. módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Kérdésem: A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték esetében a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben hirdetményes eljárást kelllefolytatni, nincs lehetőség hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráslefolytatására a két értékhatár (közösségi és a nemzeti másfélszerese) között,még akkor sem, ha a kizárólagos jog fennállása egyértelmű is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.

Eljárásfajta kizárólagos jog fennállása esetén – értékhatár függvényében

Kérdés: A Kbt. 2009. április 1-jén hatályba lépő módosításai szerint amennyiben a becsült érték nem éri el a nemzeti értékhatár másfélszeresét (12 M Ft), és a 125. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kizárólagos jogok fennállnak (egyetlen ajánlattevő képes a teljesítésre), az ajánlatkérő jogosult hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. Amennyiben a becsült érték meghaladja a közösségi értékhatárt (kb. 53 M Ft), úgy az ajánlatkérőnek szintén lehetősége van hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást lefolytatni. A 12 és 53 M Ft közötti becsült érték között a kizárólagos jog fennállása esetében milyen eljárást kell lefolytatni (hirdetményes egyszerű tárgyalásos vagy tárgyalás nélküli, azaz mindenképp hirdetményt kell megjelentetni)?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben 2009. április 1-jét követőenhirdetményes eljárást kell lefolytatni – főszabályként egyszerű közbeszerzésieljárást, vagy közösségiből lehet "kölcsönvenni" nyílt, meghívásos,versenypárbeszéd vagy keretmegállapodásos eljárást is a Kbt. 251....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés az alábbi esetekben alkalmazható aKbt. szerint.Nyílt eljárás esetén a Kbt. 90. §-ának (5) bekezdéseértelmében az ajánlatkérő az ajánlatok Kbt. 81. § (4) bekezdése szerintiértékelését követően elektronikus árlejtést kezdeményezhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Bírálati szempont megadásának határideje "hirdetményes" tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Hirdetmény feladásával indított tárgyalásos eljárás esetén kötelező-e már a részvételi felhívásban megadni a bírálat szempontját, illetve részszempontjait, vagy elég azokat az ajánlattételi felhívásban közölni? (A közbeszerzési törvény 101. §-a alapján számunkra úgy tűnik, hogy elegendő később.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározását, amelyek igazolják, hogy az ajánlattevő, illetőlegalvállalkozója az ajánlattételi szakaszban sem tartozik a kizáró okok hatályaalá;– a hiánypótlás lehetőségét vagy annak kizárását;– az ajánlattételi határidőt;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2