14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Kivitelezés, tervezés, művezetés egybeszámítási kérdései
Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?
2. cikk / 14 Egy ingatlanhoz kapcsolódó beruházások egybeszámítása
Kérdés: Az ajánlatkérő ingatlanán építési beruházásnak minősülő munkákat kell elvégezni. Ezek műszakilag teljesen függetlenek egymástól, külön szerződés alapján, más-más vállalkozóval végeztethetők el. A két munka kivitelezésére pénzügyi lehetőség miatt egy éven belül kerül sor. Egybe kell-e számítanom a két szerződés értékét csak azért, mert egy ingatlanhoz kapcsolódnak?
3. cikk / 14 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
4. cikk / 14 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
5. cikk / 14 Műszaki tartalom vízi létesítmény beszerzése esetén
Kérdés: Mit, milyen részletezettséggel (tervek, költségvetések, műszaki meghatározások stb.) tartalmazzon a vízi létesítmény megvalósítására vonatkozó közbeszerzési ajánlattételt segítő dokumentáció műszaki része?
6. cikk / 14 Felújításnál, rekonstrukciónál a 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása
Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?
7. cikk / 14 162/2004. Korm. rendelet alkalmazása vízjogi engedélyt nem igénylő, valamint meglévő műtárgyat érintő építési munkák esetében
Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?
8. cikk / 14 Építési beruházások közbeszerzésének változó szabályai
Kérdés: Tudomásunk szerint a közelmúltban változtak az építési beruházásokra vonatkozó előírások. Milyen terjedelmű a változás, és mely vonatkozó jogszabállyal kapcsolatos?
9. cikk / 14 Melegvíz-ellátás mint közbeszerzési tárgy
Kérdés: Az új Kbt. szerint minek minősül egy lakóház használati melegvíz-ellátása oly módon, hogy egy közös kazánról leválasztjuk az egyéni fűtésrendszert úgy, hogy saját pincegázkazánt létesítünk és kéményt építünk, de a meglévő csőhálózatot csak részben újítjuk fel? Ez építőipari szolgáltatás vagy beruházás?
10. cikk / 14 Építési koncesszió sajátosságai
Kérdés: Építési koncesszióként meghirdetett közbeszerzésben az ajánlattételkor mire kell különösen figyelni, milyen speciális szabályok vannak az építési koncesszióval kapcsolatban?
