FAKSZ további alkalmazása

Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
Részlet a válaszából: […] ...szakértelem rendelkezésre állásának biztosítására a Kbt. 27. § (3) bekezdés alapján ÁKSZ-ot köteles bevonni, vagy ha kormányrendeletben nevesítették, a Kbt. 197/E. § (1) bekezdés átmeneti rendelkezése (mely a fentiekben jelzett Korm. rendeleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...Bíróság gyakorlatában irányadó szempontot. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 2. §-ának (2) bekezdése további segítséget nyújt az ugyanazon építési beruházás határainak megítéléséhez azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] ...építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. kormányrendelet szabályozza.A DB-határozat – akkor még a korábbi szabályozásra utalva – arra a következtetésre jut, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Egybeszámítás élelmiszereknél

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?
Részlet a válaszából: […] ...nem feltétlenül igényli az egyes beszerzési tárgyak hasonlóságát,kapcsolatát egymással. Az építési beruházásokra vonatkozó 306/2011. kormányrendeletértelmében a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építésiberuházásnak tekintendő az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Fogalmi elemek értelmezése egybeszámításnál

Kérdés: Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania azon árubeszerzések és szolgáltatásmegrendelések értékét, amelyek a) hasonló áruk beszerzésére, vagy szolgáltatások megrendelésére irányulnak, továbbá b) a rájuk vonatkozó beszerzési igény egy időben merül fel. Mit jelent a "hasonló áruk" és az "egy időben merül fel" meghatározás?
Részlet a válaszából: […] ...deformálta az eredeti egybeszámításielképzelést – az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairólszóló 306/2011. kormányrendelet 2. §-ában -, ahol az egy építési beruházást azegy építési engedélyhez kötötte. Mindez a kérdésben jelzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.