Más eljárásban felhasznált nyilatkozat elfogadhatósága

Kérdés: Elfogadható-e olyan kizáró okok fenn nem állásáról szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozat, amelyben az ajánlatkérő és az eljárás megnevezése nem az adott ajánlatkérőre és az adott eljárásra vonatkozik? (Vélhetően egy másik ajánlatkérő által indított eljárásban használták. Adátum megfelelő.)
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéshez. Ez gyakorlatilag egy szükségtelen információ, ami se nem ad hozzá, se nem vesz el a referenciaigazolás vonatkozásában.A kormányrendelet 22. § (3) bekezdése alapján a 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Közös megfelelés alkalmassági követelménynek

Kérdés: Van-e lehetőség egy adott építésre vonatkozó referenciát két ajánlattevőnek biztosítania úgy, hogy az adott építési beruházást valóban ők ketten teljesítették 80%-ban, de tény, hogy egy darab építési beruházás így 20% hiányában nincs meg?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 21/A. §-a alapján igazolható a teljesítés, vagy a 22. § (5) bekezdés alapján a teljesítés oszthatatlansága...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Ajánlati felhívásnál korábbi dátummal kiállított referenciaigazolás megfelelősége

Kérdés: A referencia kiállításának dátuma lehet-e az ajánlati felhívásnál korábbi, ha tartalmilag megfelel annak (tárgyidőszak tekintetében)? Tartalmilag sem probléma, ha régi a referenciaigazolás?
Részlet a válaszából: […] ...az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdései részletezik a kötelező referencianyilatkozat-elemeket, mely között annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben

Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
Részlet a válaszából: […] ...előzetes rögzítést, ami magánszemély esetében a magánszemélyként történő kapacitást biztosító szervezet rögzítését jelenti. A kormányrendelet 6. §-ának (6a) bekezdése értelmében ugyanis az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kapacitásait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

Alkalmassági követelmények igazolása kapacitást biztosító magánszemély bevonásával

Kérdés: Az ajánlattevő külső szakembert szeretne bevonni az alkalmassági követelmények igazolására, majd nyertesség esetén a szerződés teljesítésébe. Ez a szakember magánszemély, de rendelkezik azzal a képesítéssel, melyre az ajánlattevőnek szüksége van. Ilyen esetben az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése, illetve benyújtása esetében hogyan értelmezhető, hiszen nem gazdálkodó szervezet a kapacitást nyújtó szervezet (illetve egyben alvállalkozó)? Szükséges-e, hogy e magánszemély rendelkezzen adószámmal? Milyen feltételekkel lehet bevonni a pályázatba?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély, akinek nem kell külön regisztrálva lennie az EKR-ben. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyet az EKR magánszemély esetében valóban lehetővé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...mintaként.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet kifejezetten definiálja a keretszerződés fogalmát. 3. §-ának d) pontja szerint keretszerződés: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet kötelező alkalmazása

Kérdés: Köteles vagyok-e alkalmazni az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...értékhatárok alatti értékű beszerzések megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos szabályokról szóló 459/2016. kormányrendelet hatályával kapcsolatos kérdést. A kormány a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 14.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre vonatkozik a Kbt. 116. § (1) bekezdésének utolsó mondata. Az aránytalanul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében

Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendeletből 2019. április 1-jétől kikerült szabály a Kbt. része lett. A 41/A. § rögzíti, hogy a hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekinteni. A vélelem tehát maradt a továbbiakban is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában

Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
Részlet a válaszából: […] ...megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.Mivel az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében az űrlap alkalmazása elsődlegességet élvez, így még az ajánlatkérő kérésére sem tekinthet el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.
1
2
3
16