10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 Eljárás kivételi körök átfedése esetén
Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
2. cikk / 10 Keretszerződés a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
3. cikk / 10 Megállapodás szakértő közreműködéséről
Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?
4. cikk / 10 Közbeszerzés lebonyolításának kizártsága a 44/2011. kormányrendelet alapján
Kérdés: A 44/2011. kormányrendelet alá tartozó, 100 000 forintot meghaladó termékek és szolgáltatások beszerzését a Központi Ellátó Szerv útján kell beszerezni. Kivétel, ha a KESZ által kijelölt szerv nem tudja vállalni a feladatot, vagy ha az ajánlatkérő által beszerzett ajánlat ajánlati ára a KESZ által kijelölt szerv ajánlati áránál több mint 20 százalékkal kedvezőbb. Jól látjuk, hogy ez utóbbi esetben – ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatárt, de az uniós értékhatárt nem – a rendelet alapján az ajánlatkérőnek nincs is lehetősége közbeszerzés lebonyolítására és több ajánlat összehasonlítására, hanem a kijelölt szervezettel köteles megkötni a szerződést?
5. cikk / 10 Pótmunka értelmezése
Kérdés: Miért nem alkalmazhatjuk a bevált pótmunka értelmezést a közbeszerzésben, amikor arra külön szabály is rendelkezésre áll?
6. cikk / 10 Kötelező, közbeszerzés nélküli szerződéskötés
Kérdés: Miért kell nekem kórházként a büntetés-végrehajtási intézettel szerződnöm? Mi a jogalap a vonatkozó kormányrendeleten kívül? Ha én közösségi rezsimben szerződöm közbeszerzés nélkül a büntetés-végrehajtási intézettel, az nem sérti a Kbt.-t?
7. cikk / 10 Közbeszerzési díj
Kérdés: Nem találkoztunk még a fogalommal, ezért kérdezem, hogy mit jelent, mióta alkalmazzák, milyen alapon, és milyen esetekben a "közbeszerzési díjat", amely 1,5 százalék mértékben került felszámításra a nyertes ajánlattevő által egy adott pályázatnál?
8. cikk / 10 Átláthatósági biztos
Kérdés: Az átláthatósági biztosra vonatkozó szabályok hol találhatók meg? Például, hogy mikor kell alkalmazni és ki lehet az?
9. cikk / 10 Közzétételi kötelezettség
Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
10. cikk / 10 Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel
Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
