7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Minőségi paraméterek meghatározása a gyakorlatban
Kérdés: Sok esetben az értékelési szempontok kialakításánál (főleg szolgáltatás és építési beruházás során) gondot okoz az ún. "minőségi paraméterek" előírása a legjobb ár-érték arány kapcsán. A jótállás megajánlása általában nem elfogadott, pedig a hétköznapi életben is sokszor ez alapján részesítünk előnyben bizonyos megajánlásokat, és a jótállás, mint olyan, jellemzi is az elvégzett munka minőségét. Építési beruházásnál ez fontosabb lenne, mint például a megengedett "előteljesítés" versenyeztetése. Kényszermegoldásként gyakran előnyben részesítjük a képzettebb szakembereket (ami valójában nem javít a minőségen.) Van-e kialakult gyakorlat a témában?
2. cikk / 7 Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
3. cikk / 7 Egyoldalú bírálati szempont alkalmazása
Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?
4. cikk / 7 Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén
Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
5. cikk / 7 Részszempontok értékelése
Kérdés: A részszempontokat azonos módszerekkel kell-e értékelni egy pályázaton belül? Hol található erre vonatkozóan iránymutatás, illetve hogyan szabályozza a kérdést a közbeszerzési törvény?
6. cikk / 7 Bírálatiszempont-meghatározás törvényességének kérdései
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?
7. cikk / 7 Kirívó, lehetetlen tartalmi elemek az ajánlatban
Kérdés: Mi a gyakorlati haszna a Kbt. 86-87. §-ainak?