Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása II.

Kérdés: Kifogásolhatom-e, hogy hirdetmény nélküli eljárást folytatott le az ajánlatkérő egy sikertelen nyílt eljárást követően? (Álláspontunk szerint, a piaci versenyre tekintettel nem lett volna szükség arra, hogy az egy darab ajánlattevőt meghívja, mi például szívesen indultunk volna a második eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...van, és amennyiben valóban nem lenne szükség arra, hogy verseny nélkül történjen az odaítélés, ezt a döntés az ajánlatkérőnek kell mérlegelnie. Nem sért jogszabályt, ha ezt a fentiek szerint nem biztosítja, hanem a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítása egyértelműen ellenkezne a Fabricom-ítélet szellemével.Nincsenek tehát automatizmusok a kérdésben, az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell az esetleges versenytorzító hatás meglétét mind az eljárás előkészítése során, amennyiben valamely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételi, illetve ajánlattételi határidő leteltéig képes. Az új szabály az ajánlatkérőnek választási lehetőséget ad arra, hogy mérlegelje a későn érkezett kérdések jelentőségét az eljárás szempontjából, és azok megválaszolásától eltekintsen;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Egyéni vállalkozás meghívhatósága hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásba

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122. §-a (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást folytat le. Lehet-e meghívott ajánlattevő ebben az eljárásban egyéni vállalkozás?
Részlet a válaszából: […] ...minősül az avállalkozás, amelynek– összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2millió eurónak megfelelő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 13.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és– éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónakmegfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónakmegfelelő forintösszeg.A (2) bekezdés a) és b) pontja szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásával (ha az ajánlattevő letelepedése szerinti ország jogaelőírja közzétételét) annak igazolását, hogy az ajánlattevő mérleg szerintieredménye az előző három évből legalább egy évben nem volt negatív, attólfüggően, hogy az ajánlattevő mikor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.