14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Felelősségbiztosítás építési beruházásnál
Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
2. cikk / 14 Az Üvegkapu-rendelet módosításának hatása folyamatban lévő keretmegállapodásokra
Kérdés: Az Üvegkapu szabályozásának változásában jól értelmezzük-e, hogy a futó keretmegállapodások esetében is kell alkalmaznunk, melyek építési beruházásokra vonatkoztak, és 2021-ben jöttek létre?
3. cikk / 14 Becsült érték meghatározása a 44/2022. kormányrendelet szerint
Kérdés: 2022. január 1-jén hatályba lépett a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 707/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet. A rendelet 1. § (1) bekezdése által rögzített becsült érték az eljárás becsült értékét vagy az egybeszámított becsült értéket jelenti? Például: iskolaépület felújításának becsült értéke 332 millió forint, az egybeszámított érték: 787 millió forint. Kell-e az eljárásban alkalmazni a 322/2015. kormányrendelet 34/A. § (2)-(3) és a 27. § (1) bekezdéseit?
4. cikk / 14 Mentesülés korábban csatolt nyilatkozat benyújtása alól az új szabályozás szerint
Kérdés: Adminisztratív könnyítésnek tűnik a kötelező elektronikus közbeszerzési rendeletben, hogy ha egy nyilatkozatot már becsatolt az ajánlattevő, akkor azt a későbbiekben nem kell újra becsatolnia. A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni ezt a szabályt? Minden ajánlatkérő lát minden dokumentumot, és megkeresi az adott nyilatkozatot?
5. cikk / 14 Szerződésmódosítás biztosítékadás módja miatt
Kérdés: A Kbt. 134. §-ának (6) bekezdése szerint biztosíték kikötése esetén az a) pontban meghatározott biztosítéki formák írhatók elő. Új elem a pénzügyi intézmény által vállalt garancia vagy készfizető kezesség. Szükséges-e szerződést módosítani, ha a régi Kbt. szerint lefolytatott eljárás esetében a szerződésben nem szerepel ez a biztosítékadási lehetőség, de az ajánlattevő ezzel a biztosítéki formával kíván eleget tenni kötelezettségének?
6. cikk / 14 Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban
Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
7. cikk / 14 Közbeszerzési értékhatárok 2015. november 1-jétől
Kérdés: 2015 novemberétől változnak-e a közbeszerzési értékhatárok?
8. cikk / 14 Értelmező rendelkezések változása
Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
9. cikk / 14 Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után
Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
10. cikk / 14 Közbeszerzési eljárást megindító hirdetmények ellenőrzése
Kérdés: Érdeklődöm, hogy a közbeszerzési kiírásokat ki ellenőrzi? Az új rendelet szerint nem szabadna hátrányos helyzetbe hozni a kezdő vállalkozásokat, valamint a kivállalkozásokat. Miért a vállalkozásoknak kell igazolni, hogy a megvalósításhoz elegendő pénz áll a rendelkezésükre? Ha "maszekban" építkezek, akkor állnak velem szóba, ha van pénzem. De a boltba sem mehetek be pénz nélkül. Érdekes módon a cégeknél vagy önkormányzatoknál ez fordítva van. Mi ennek az oka?