Mentesülés korábban csatolt nyilatkozat benyújtása alól az új szabályozás szerint

Kérdés: Adminisztratív könnyítésnek tűnik a kötelező elektronikus közbeszerzési rendeletben, hogy ha egy nyilatkozatot már becsatolt az ajánlattevő, akkor azt a későbbiekben nem kell újra becsatolnia. A gyakorlatban hogyan kell alkalmazni ezt a szabályt? Minden ajánlatkérő lát minden dokumentumot, és megkeresi az adott nyilatkozatot?
Részlet a válaszából: […] ...és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. Korm. rendelet módosítása, mely 2018. január 1-jétől mind a kizáró okok, mint az alkalmassági követelmények esetében a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletesszabályairól szóló 162/2004. kormányrendeletben az ajánlatkérő általérvényesítendő követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet a válaszából: […] ...cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83.§-ának (7) bekezdése a következők szerint közli: a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos formai hiányosságokpótlására. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat elbírálásrakerülő tartalmi elemeinek módosítását.Az előző bekezdés szerinti hiánypótlás lehetőségénekbiztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...– az árubeszerzésre irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/36/EGK irányelv 21. cikkének(2) bekezdésében és módosításaiban felsorolt, az építési beruházásra irányulóközbeszerzési eljárások összehangolásáról szóló 93/37/EGK irányelv 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.