Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 2021. február 1-jén hatályba lépett, 45. § (1) bekezdésre vonatkozó módosítása valóban az elektronikus iratbetekintést teszi lehetővé, ugyanakkor az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet eltérő szabályozást enged a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...szabályairól szóló 424/2017. kormányrendeletet, ezt azonban már az eredeti felhatalmazó szöveg is lehetővé teszi, ezért a mostani módosítás nem erre utal.(Kéziratzárás: 2021. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti nyilatkozatának kell tekinteni – kormányrendelet 13. §-ának (1) bekezdése.A 2019. április 1-jén hatályba lépő törvénymódosításban – melyre a kérdés is vonatkozik – a Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése megismétli a kormányrendelet fenti szabályát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...miatt tehát a jogalap valóban megvan az eltérő szabályok megalkotásához, azonban ennek oka az elektronikus út miatt szükségessé váló módosításra vonatkozó érv kell hogy legyen. A számítási hiba esetében az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben a felolvasólapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] ...és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követően a dokumentumon tett – módosítás érzékelhető.A fentiek alapján valamely dokumentumhoz rendelhető az elektronikus aláírás, mely elektronikus eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Közszolgáltatók az új Kbt. rendszerében

Kérdés: Mit tudunk a közszolgáltatók szabályairól? Nem is lesznek vagy csak annyi, amennyi az új törvény XIV. fejezetében olvasható?
Részlet a válaszából: […] ...központi ellenőrzésérevonatkozó sajátos szabályokat, e szervezetek közbeszerzési szerződéseiteljesítésének ellenőrzésére és módosításának engedélyezésére vonatkozó sajátosszabályokat, valamint e szervezetek és a kezelésükben lévő, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Végső ajánlat tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] ...csakkedvezőbb ajánlatot tehetnek.A 127. § alábbi szabályai teszik lehetővé a tárgyalás sorána beszerzési tárgy kisebb mértékű módosítását:– a (2) bekezdés értelmében a tárgyalásos eljárásban nem állfenn az ajánlattevőnek, illetőleg az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. az elektronikus eljárási cselekményekkelkapcsolatosan legrészletesebben a nyilvánosságra vonatkozó szabályokattartalmazza. A módosítás érinti a Kbt. 17/C. §-át abban a tekintetben, hogy2010. március 1-jétől nem kell közzétenni ajánlatkérőknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Hogyan alakul az ajánlati kötöttség elektronikus árlejtésnél? Van-e erre speciális, a Kbt. szabályaitól eltérő előírás?
Részlet a válaszából: […] ...során az ajánlattevők az ellenszolgáltatás mértéke vagya bírálati részszempontok tekintetében jogosultak a rendelet szerint ajánlatukmódosítására – kormányrendelet 22. §-ának (1)-(3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.

Keretmegállapodás különböző ajánlattevőkkel

Kérdés: Központosított közbeszerzési eljárás lefolytatására jogosult költségvetési szerv keretmegállapodásos eljárást hirdet meg egy kiemelt (állami normatívával rendelkező) termék tekintetében. A kiíró az eljárást egymástól független részekre bontja, s az eljárás jellegéből adódóan előzetesen meghatározza, hogy az eljárás első részét követően egy, illetve több ajánlattevővel kíván-e keretmegállapodást kötni. Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő, ha az egyes részek nagy hányadában több, míg néhány rész tekintetében csupán egy ajánlattevővel kíván majd keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...indított eljárások eredményéről, illetve eredménytelenségéről, azilyen módon megkötött szerződések teljesítéséről, illetve módosításáról szólótájékoztatót tartalmazó hirdetményt az Európai Unió Hivatalos KiadványaiHivatala, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.
1
2