Szerződéskötés elhúzódása jogorvoslati eljárás miatt

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha (az utóbb alaptalannak bizonyuló) jogorvoslati eljárás miatt a szerződéskötés annyira elhúzódik, hogy a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben szereplő határidők már biztosan nem tarthatók? (Építési beruházásról van szó, ahol az egyes munkarészekhez különböző teljesítési határidők vannak megadva, késedelmes teljesítés esetén kötbérfizetési kötelezettséggel.) A Kbt. szerint a szerződéstervezeten nem lehet változtatni, ugyanakkor a módosítás 303. §-a szerinti feltételek sem állnak fenn, hiszen a szerződéskötéskor már ismert problémáról van szó.
Részlet a válaszából: […] ...módon ebben az esetben módosított szerződés nemköthető, legfeljebb az eredeti szerződés megkötését követően a szerződésmódosítására nyílik lehetőség. Ennek során is be kell bizonyítani akörülményekben beállt lényeges változást, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Valorizáció lehetősége szerződéses kikötés hiányában

Kérdés: A szerződésben nem szerepel, hogy az abban meghatározott ellenszolgáltatás értéke az inflációval növelhető (a szerződés 3 éves időtartamra szól). Van-e lehetőség a szerződéses érték növelésére évente, az inflációval azonos mértékben? (A szerződésből két év eltelt, és az ajánlattevőnek a teljesítés már veszteségeket okoz.)
Részlet a válaszából: […] ...is szerepelt,méghozzá a szerződéssel egyetemben nem módosítható formában, így a piaciszereplők erre tettek ajánlatot, s ennek utólagos módosítása jogszerűtlenhelyzetet teremt, hiszen a többi ajánlattevő elképzelhető, hogy azinflációkövetés tudatában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 8.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szerződésekkel kapcsolatos "jelentési" kötelezettség

Kérdés: Változik-e végre valami a szerződésekkel kapcsolatban a közbeszerzési törvényben, vagy továbbra is le kell jelenteni mindent?
Részlet a válaszából: […] ...kérdező vélhetően a Kbt. 307. §-ára, azaz az ajánlatkérőtájékoztatási kötelezettségére utal a szerződés módosításával és teljesítésévelkapcsolatban. Ennek értelmében az ajánlatkérő köteles a szerződésmódosításáról, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szerződésmódosítási okok

Kérdés: A szerződések módosításának korlátozása vonatkozik-e a közbeszerzés szempontjából irreleváns, kisebb jelentőségű szerződésmódosításokra is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 303. §-a a közbeszerzési eljárás eredményeként létrejött megállapodások – bizonyos részének – módosítását csak igen szűk körben teszi lehetővé. Eszerint a feleknek csak akkor nyílik lehetőségük a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 28.