Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...és az erről történő hirdetmény közzététele, melyet a Kbt. előír,úgyszintén idetartozik – legyen szó a szerződés módosításáról vagyteljesítéséről.A közbeszerzési törvény 307. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az átláthatósági biztos a közbeszerzési eljárás, a jogorvoslatieljárás, valamint a közbeszerzési szerződés teljesítése és módosítása soránvalamennyi iratba betekintsen, valamennyi eljárási cselekménynél jelen legyen,– a szerződő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Szakértő kirívóan alacsony árra

Kérdés: Ha az ajánlatkérő azért nyilvánítja érvénytelennek az ajánlatot, mert az megítélése szerint kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz, ezt mivel kell alátámasztania? Konkrétan: szükséges-e szakértő bevonása ilyen esetben, vagy maga az ajánlatkérő is eldöntheti a kérdést?
Részlet a válaszából: […] ...különszakértő véleményét kérni az ügyben, alátámasztva ezzel az ajánlatérvénytelenné nyilvánítását. A 2008-as törvénymódosítás azonban érinti ezt a területetis. A 86. § szabályozása az alábbiak szerint alakul.Ha az ajánlat kirívóan alacsonynak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.

Szerződésmódosítással kapcsolatos értelmezések

Kérdés: A közbeszerzési törvény 303. §-ával kapcsolatosan felmerülő szerződésmódosításhoz kapcsolódóan rengeteg kérdés merült fel a gyakorlat során, különösen a Közbeszerzések Tanácsa elnökének 2006. szeptember 13. napján kiadott tájékoztatója alapján. Az első kérdésem az, hogy a módosítás során mi értelmezhető lényeges, jogos érdeksérelemnek? Azon túl, hogy ez igen szubjektív, eszmei érdeksérelem vagy a beszerzés értékéhez képest – esetleg százalékos arányban – meghatározható sérelemről is szó lehet? Van-e erre gyakorlat? A másik kérdés a témához kapcsolódva az, ha fennállnak a Kbt. 303. §-ában felsorolt konjunktív feltételek, akkor a módosítást csak a közbeszerzési értékhatár alatt lehet alkalmazni (8, illetve 15 millió forint)? Az értékhatár felett már más vonatkozó eljárást kell lefolytatni? Esetlegesen elképzelhető az értékhatárt meghaladó összegű szerződésmódosítás is? (A szabályozás nem mondja ezt ki egyértelműen, még ha az alapelvekből ez következik is.)
Részlet a válaszából: […] ...körülmény miatta szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti.A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmódosítása esetében tehát a felek szerződési autonómiája – szemben más, főkénta Ptk. szerinti magánjogi szerződésekkel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.