Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja

Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a leg­alacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek az ajánlattevő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Kirívóan alacsony vagy magas ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályok a gyakorlatban

Kérdés: A kirívóan alacsonynak vagy magasnak ítélt ellenszolgáltatásra vonatkozó új szabályok a gyakorlatban hogyan működnek? Folytat-e le bizonyítást az ajánlatkérő az ajánlattevő indokai vonatkozásában? Van-e jogorvoslati lehetőség, ha az ajánlatkérő elfogadja a nyilvánvalóan alaptalan indokolást?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan objektív alapúindokolást, amely különösen– a gyártási folyamat, az építési beruházás, illetőleg aszolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,– a választott műszaki megoldásra,– a teljesítésnek az ajánlattevő számára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Kérelem adatok üzleti titokkénti kezelése iránt

Kérdés: Milyen módon kérheti az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő üzleti titokként kezelje egyes adatait?
Részlet a válaszából: […] ...adatokhoz – ígykülönösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártásifolyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá aknow-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést, amelyek megismerése azüzleti tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Közzétételi kötelezettség

Kérdés: A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződéseket teljes terjedelmükben közzé kell tenni, illetve milyen részletességgel kell ennek a kötelezettségnek eleget tenni? Mi a helyzet akkor, ha az ajánlatkérőnek nincs honlapja?
Részlet a válaszából: […] ...adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszakimegoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikaimódszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést,amelyek megismerése az üzleti tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Üzleti titok referenciaigazolásban

Kérdés: A műszaki alkalmasság vonatkozásában az ajánlatkérők gyakran kérnek referenciaigazolást, meghatározott adattartalommal. Vannak olyan esetek, amikor olyan adatokat is kérnek a referenciaigazolás részeként, amelyek üzleti titkot, esetleg nem publikus gyártásitechnológia-leírást tartalmaznak. Milyen lehetőség van arra, hogy ezek az adatok ne kerülhessenek a szintén ajánlatot tevő versenytársak birtokába?
Részlet a válaszából: […] ...adatokhoz – így különösen a technológiai eljárásokra, a műszakimegoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikaimódszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz – való hozzáférést,amelyek megismerése az üzleti tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.