Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...feltétlenül van szükség, hiszen attól függ, mit szeretne alatta érteni az ajánlatkérő. A fent vázolt keretmegállapodásos beszerzési módszeren belül megvalósított keretszerződés nagymértékben elterjedt megoldás, melyet keretszerződésnek és keretmegállapodásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása

Kérdés: Milyen módon lehetséges a Kbt. 81. § (5) bekezdésének és az elektronikus árlejtés szabályainak együttes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kell kialakítaniuk, amely az ajánlatok 76. § szerinti értékelése után indul el, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával történő rangsorolását.Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Második nyertes ajánlattevő megjelölésének feltétele

Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) és (5) bekezdése kizárólag a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő igazoltatását teszi lehetővé, nem tesz említést a második helyezett igazoltatásáról. Erre tekintettel megítélésünk szerint második helyezettet kizárólag abban az esetben jelölhet meg az ajánlatkérő, ha a (6) bekezdés szerinti igazoltatási módot választja, különösen mivel e bekezdés említi is a második helyezett hirdetésének feltételeit. Ez utóbbi esetben előfordulhat azonban, hogy bármely ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje megváltozik, szélsőséges esetben például egy tizenöt ajánlatos eljárásnál az utolsó két ajánlat helyet cserél. Ilyen esetben e bekezdés nem alkalmazható. Fentiek alapján jól értelmezzük, hogy kizárólag a (6) bekezdés alkalmazása esetén van lehetőség második helyezett hirdetésére, de csak abban az esetben, ha a sorrend nem változik? Azaz ha bármilyen tekintetben módosul a többi ajánlattevő egymáshoz viszonyított sorrendje, akkor sem a (4), sem a (6) bekezdés alapján nincs lehetőség a közbeszerzési eljárás során második helyezett kihirdetésére?
Részlet a válaszából: […] ...felkérését igazolásai benyújtására, amennyiben a Kbt. 69. § (6) bekezdés szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Második legkedvezőbb ajánlat megnevezésének feltétele

Kérdés: Jól értelmezem, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti igazolás esetén lemond az ajánlatkérő a második legkedvezőbb ajánlat kihirdetésének lehetőségéről? Ezt a lehetőséget a 69. § (6) bekezdése tartalmazza, és a (4) és (5) bekezdésekben nincs szó második legkedvezőbb ajánlatról.
Részlet a válaszából: […] ...felkérését igazolásai benyújtására, amennyiben a Kbt. 69. §-ának (6) bekezdése szerint az értékelés alkalmazott szempontjait és módszerét figyelembe véve valamely ajánlat érvénytelensége esetén a többi ajánlat egymáshoz viszonyított sorrendje egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 13.

Valamennyi ajánlattevő felhívása az alkalmasság és a kizáró okok igazolására

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nemcsak a nyertest, hanem valamennyi ajánlattevőt egy­idejűleg felhívja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...őt is felhívta az igazolások benyújtására. Az e bekezdés szerinti lehetőséggel az ajánlatkérő akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 9.

Saját eljárásrend kialakításának keretei

Kérdés: A felhívás V.4) pont 1. pontjában az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-ára hivatkozik, azaz önálló eljárási szabályokkal folytatja le az eljárást. Ez azt jelenti, hogy lefolytathatja olyan eljárásban, ami nincs a Kbt.-ben? A Kbt.-ben lévő tárgyalásos eljárás ugyanis kétszakaszos, és részvételi jelentkezéssel indul. Itt pedig egyszakaszos eljárásként írja (ajánlattétel, tárgyalás, végső ajánlattétel) az ajánlatkérő, először a nyílt eljárás szerint, az ajánlatok bontását követően pedig a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szerint kell eljárni. Törvényes ez a felhívás?
Részlet a válaszából: […] ...(az eljárás tárgya, mennyisége, szerződéses feltételek) és az odaítélés módjának rövid leírását (értékelési szempontok és módszer), az ajánlattételi (részvételi) határidőt, valamint az ajánlatkérővel való kapcsolatfelvételre vonatkozó információt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.