18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 IT-eszközök beszerzése DBR-ben
Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
2. cikk / 18 Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben
Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
3. cikk / 18 Hibás kiírás tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlatkérőként elírtuk a felhívást, és keretmennyiségként az igényelt mennyiség tízszeresét kértük, miközben a becsült értéket az eredeti mennyiség alapján határoztuk meg. Felmerült, hogy a tárgyalás szakaszában csökkentjük a mennyiséget. Van erre lehetőség?
4. cikk / 18 Mintaoltalommal védett műszaki megoldás
Kérdés: A beszerzés tárgya egyebek mellett olyan műszaki megoldással valósítható meg, amelyet ipari mintaoltalom véd. Hogyan írjuk ki a beszerzést úgy, hogy ne ütközzünk jogszabályba – alapelvbe –, illetve a műszaki leírásra vonatkozó új szabályba? Megoldható az ilyen jellegű beszerzés közbeszerzési eljárás kiírása nélkül? Mi a helyzet akkor, ha nem kerülhető meg a mintaoltalom a beszerzés tárgya vonatkozásában?
5. cikk / 18 Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén
Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
6. cikk / 18 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
7. cikk / 18 Többfordulós eljárás indokoltsága
Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
8. cikk / 18 Szolgáltatásbeszerzés pályázaton nyert összegből, egyszerű eljárás szabályainak alkalmazása
Kérdés: Költségvetési intézmény (mint ajánlatkérő) pályázaton nyert 8 800 000 Ft-ot (azaz nyolcmillió-nyolcszázezer forintot), amelyen szolgáltatást szeretne vásárolni. A közbeszerzési törvényt értelmezve, ez egy egyszerű közbeszerzési eljárással lehetséges, és alkalmazni kell rá a Kbt. 299. § (1) bekezdésének pontjait. Kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben mindenképpen kell-e több árajánlatot kérni, vagy sem, valamint a Kbt. 300. §-át csak az ajánlatok benyújtásától számítva vehetem figyelembe?
9. cikk / 18 Eljárástípus márkaspecifikus termékek beszerzése esetén
Kérdés: Oktatással foglalkozó intézményünk több olyan nyersanyagot használ fel a szakoktatás során (anyagok minőségére tekintettel, vegyi folyamatok betartása miatt, valamint a vizsgák során felhasználásra kerülő nyersanyagok tulajdonságainak tantervben szükséges rögzítése miatt stb.), amelynél egy-egy kiválasztott márkatermékre kell specializálódnunk. A termékeket a gyártóktól előnyös áron és pontos szállításokkal megkapjuk, megkapnánk. Milyen közbeszerzési eljárás, forma alkalmazható az ilyen esetekben, különös tekintettel arra, hogy a beszerzések gyorsan, költségkímélően, más cégek időszakos zavarása, üzleti kapcsolatok megszakadása nélkül megvalósulhassak? (A beszerzések maximumértéke kb. 3-8 millió HUF, összérték kb. 40-60 HUF.)
10. cikk / 18 Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben
Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
