11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Kapacitást nyújtó szervezet megjelölése alvállalkozóként
Kérdés: A Döntőbizottság friss határozata szerint (D.169/2017.) – mely a 2017-es módosított Kbt.-re hivatkozik – kapacitást nyújtó szervezetet nem kötelező alvállalkozóként megjelölni a szakmai tapasztalatot igazoló referenciák vonatkozásában. Valóban így kell-e eljárni a jövőben, elégséges-e beírni a kapacitást nyújtó szervezetet, megnevezni azt, és a rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot becsatolni? Mondhatja-e az ajánlattevő, hogy a kapacitást nyújtó szervezet tanácsot ad időnként, a szolgáltatását nem pénzszolgáltatás ellenében végzi, számla kibocsátására nem kerül sor, emiatt nem minősül alvállalkozónak?
2. cikk / 11 Referencia alapját képező szerződések
Kérdés: Referenciaként csak olyan munka nyújtható be, melyet közbeszerzési szerződés alapján végzett el az ajánlattevő? Vagy lehetőség van arra, hogy egy "civil" partner adjon referenciát a közbeszerzési eljáráshoz?
3. cikk / 11 Referenciaigazolás megfelelősége
Kérdés: Az ajánlatkérő előírta az előző három évben teljesített (befejezett teljesítéssel), összesen 2 darab, egyenként legalább 12 hónapra szóló, egyenként egy településen belüli, egyenként legalább nettó 15 000 m2 területre vonatkozó referenciaigazolást. Elfogadható-e 2 darab referenciaigazolásnak, ha az ajánlattevő a 2 darab referenciaigazolást ugyanarra az objektumra nyújtotta be, csak külön-külön az egymást követő évre vonatkozóan?
4. cikk / 11 Szerződéskötés mellőzése ajánlattevő által bejelentett alvállalkozóval szemben
Kérdés: Egy közbeszerzés nyertese egyedül a mi cégünket jelölte meg 10 százalékot meghaladó alvállalkozóként, mégsem köt most velünk szerződést, hanem pályázatot írt ki erre a munkára. Jogszerű ez?
5. cikk / 11 Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka
Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
6. cikk / 11 Leányvállalat referenciái
Kérdés: Lehet-e önállóan ajánlattevő a leányvállalat, és ha igen, milyen igazolásokat kell benyújtania? Felhasználhatja-e anyavállalatának referenciáit?
7. cikk / 11 Referencialevél tartalma pénzügyi szolgáltatás esetén
Kérdés: Pénzügyi szolgáltatás esetén a műszaki szakmai alkalmasságot igazoló, a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat mellé csatolandó referencialevélnek – amelyet az önkormányzat állít ki – kell-e tartalmaznia az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot, vagy elegendő csak a szolgáltatás összege? (Bank révén ezeket az adatokat természetesen banktitokként kezelnénk.) A Kbt.-ben le van-e valahol fektetve, hogy egy ilyen referencia levél pontosan mit tartalmazzon pénzügyi szolgáltatás esetén? Hol található a 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kötelező tartalma?
8. cikk / 11 Bírálati szempont és alkalmassági kritérium elkülönítése
Kérdés: Mi a különbség a bírálati szempontok és az alkalmassági kritériumok között? A felhívásban ezek elkülönítésére milyen megfogalmazást ajánlanak?
9. cikk / 11 Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata
Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
10. cikk / 11 Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések
Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?