Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...az új Ptk. technológiasemlegességének hangsúlyozásától. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jelen lévő felek által egyidejűleg aláírt megállapodás minősül írásba foglaltnak, hanem az a jognyilatkozat is, amelynek közlésére úgy kerül sor, hogy lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételi felhívást azok a részvételre jelentkezők kapják meg, akik a DBR-be a részvételi szakaszban bejutottak.Eltér a DBR a keretmegállapodásos eljárástól annyiban, hogy az alkalmassági feltételeknek megfelelő, valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

Ajánlattal elfogadott szerződéses feltételek módosíthatósága az ajánlatkérő által

Kérdés: Az ajánlatunkban, illetve külön nyilatkozatban a szerződéstervezetet elfogadtuk. Az ajánlatkérő a szerződés aláírását megelőzően jelezte, hogy további, a tervezetben, az eljárásban közölt tartalomban nem szereplő feltételekkel kívánja a szerződést kiegészíteni, és a feltételeket kéri be­emelni a végleges szerződésbe. Ezt megteheti? Kötelesek vagyunk ebben az esetben megkötni a kívánt tartalommal a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ehhez képest utóbb nem hozható olyan helyzetbe, hogy egy általa nem elfogadott és előzetesen nem ismert feltételeket tartalmazó megállapodást írjon alá. Az ilyen eljárás elfogadása azért sem megengedhető, mert fordított esetben az ajánlatkérő könnyíthetne is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;– a módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja;– a nemzeti rezsimben a Kbt. új, 122/A. §-a kiterjeszti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Unió, illetőleg az Európai Unió tagállamakifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai GazdaságiTérségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a Kbt. 29.§ (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.