Kapacitásnyújtóval kötött előszerződés tartalma

Kérdés: A kapacitásnyújtóval kötött előszerződésnek konkrétan tartalmaznia kell a díjazásban való megállapodásra utalást (mint a Ptk. szerinti lényeges feltétel), vagy elegendő az a fordulat, hogy a felek megállapodnak, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egy végleges szerződés keretében rögzítik a tárgyi közbeszerzési eljárás szerződésének teljesítése érdekében, a közreműködés részletes, mindenre kiterjedő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...legfontosabb része az alábbiak szerint utal arra, hogy az eljárás során olyan kötelezettség nem írható elő, mely bármilyen előzetes megállapodásra utal az ajánlattevő és kapacitást biztosító szervezete között. Márpedig az előszerződés ezt a megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés megválaszolása szempontjából először is annak van jelentősége, hogy maga a keretmegállapodás miként rendelkezik, kizárja-e, megengedi-e a jog­utódlást, avagy ezzel a kérdéssel egyáltalán nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;– a módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja;– a nemzeti rezsimben a Kbt. új, 122/A. §-a kiterjeszti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Minősített ajánlattevők igazolásai jegyzékre kerüléskor

Kérdés: A minősített ajánlattevők jegyzékére felkerüléskor van-e lehetősége a kérelmezőnek erőforrás igénybevételére?
Részlet a válaszából: […] ...Polgári Törvénykönyv szerinti többségi befolyás hiányában az ajánlattevő ésaz erőforrást nyújtó szervezet által kötött megállapodás és az erőforrástnyújtó szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozó, közjegyző általhitelesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy– a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivelkötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötvenszázalékával.A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...– beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttmegállapodásokban – mint ahogy a Ptk. szerint kötött szerződésekben is – afelek rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Elhatárolási kérdések ajánlattevői oldalhoz kapcsolódó szereplők vonatkozásában

Kérdés: Hogyan lehet pontosan elhatárolni az alvállalkozót, a harmadik személyt, valamint az egyéb, bevonni kívánt szervezetet? Alvállalkozó a Kbt. 4. §-a szerint, akivel ajánlattevő a közbeszerzésre tekintettel fog szerződést kötni vagy módosítani; harmadik személy: a 71. § (1) bekezdés a) pontja tartalmazza: ...ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni...; egyéb szervezet: a 66. § (2) bekezdésében, 67. § (4) bekezdésében meghatározott szervezet. Ez utóbbi szervezettel az ajánlattevő nem fog szerződést kötni? Milyen viszonyuk van? A szerződés teljesítése során hogyan kérheti számon ajánlatkérő ez utóbb említett szervezet helytállását? A törvényszövegből kiindulva, akivel ajánlattevő szerződést fog kötni, az egyrészt alvállalkozó, másrészt harmadik személy is? Akivel nem a közbeszerzésre tekintettel köt szerződést, vagy módosít, az nem alvállalkozó? Ezt hogyan tudja ajánlatkérő eldönteni? Kizárólag az ajánlattevők nyilatkozatára támaszkodhat? Bekérhető-e az ajánlatkérőktől az alvállalkozóval kötött szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...felé, de e mögött nincs szerződés az ajánlattevő és az általabevonni tervezett más szervezet között. A Ptk. szerint a szóbeli megállapodás is szerződésnekminősül, ha tehát a szóban forgó felek megállapodtak arról, hogy a másszervezet az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.