Alvállalkozói nyilatkozat és EKR

Kérdés: Az alvállalkozók bevonására vonatkozó nyilatkozatot is elektronikus úton és az EKR-en keresztül kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani?
Részlet a válaszából: […] ...esetében az EKR-től eltérő informatikai rendszerben is történhet az elektronikus kommunikáció, így a tervpályázati eljárás, a keretmegállapodás keretében a közvetlen megrendelés, dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...irányítást, ellenőrzéstgyakorol, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – mástulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségétegyedül birtokolja.Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozásokis,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...a piacon elérhető legmagasabb mérték lehet,melyre fedezetet ajánlatkérőnek felesleges biztosítania. A fedezet ugyanakkorpéldául keretmegállapodásos eljárás első részében akár nulla is lehet, hiszenteljesítés nem történik a szerződés során. Az értelmezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés b) pontjában az "az adózásrendjéről törvény" szöveg helyébe "az adózás rendjéről szóló törvény" szöveglép.A keretmegállapodásos eljárás esetében az alábbi módosulástörtént azzal, hogy a Kbt. 136/C. § (5) bekezdése helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Becsült érték szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén

Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?
Részlet a válaszából: […] ...említett jogszabályhely (1) bekezdésének b) pontjaalapján nem minősülnek a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek azoka megállapodások, amelyeket a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követőéves nettó árbevételének legalább 90 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Házon belüli beszerzések a gyakorlatban

Kérdés: Házon belüli beszerzés vizsgálatához kérjük a segítségüket. Kérdésünk a Kbt. 2/A. §-a alkalmazhatóságának megítélésével kapcsolatos. Egy önkormányzat 200 millió forintot nyert uniós forrásból iskolájának felújítására és korszerűsítésére. A beruházást az általa alapított, önálló jogi személyiségű önkormányzati gazdálkodási intézményével kívánja megvalósítani. Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonosa ennek az intézménynek, amely ellátja a többi intézmény fenntartását, karbantartását, a városüzemeltetési feladatokat, valamint kis részben vállalkozási tevékenységet is folytat. Az intézmény éves költségvetési bevételének több mint 90 százaléka a képviselő-testület által is jóváhagyott önkormányzat részére végzett feladatok, tevékenységek ellenértéke. Úgy ítéljük meg, hogy a Kbt. 2/A. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel teljesül, mert az egyedüli alapító önkormányzat képviselő-testülete az intézmény felett a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően is egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik. A következő kérdésekre kérjük válaszukat: 1. A megvalósítandó beruházás vonatkozásában alkalmazható-e a Kbt. 2/A. §-a, melynek értelmében a beruházás megvalósítására kötendő megállapodás a Kbt. szerint nem minősül két egymástól független fél közötti visszterhes szerződésnek, s így nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni? Válaszukban vegyék figyelembe azt a tényt is, hogy a megvalósítandó önkormányzati beruházás nem szorosan vett közfeladat, illetve közszolgáltatás. 2. Amennyiben az 1. pontban feltett kérdésünkre a válasz az, hogy a házon belüli építési beruházás megvalósítható, akkor az intézmény, amely mint helyi önkormányzati költségvetési szerv a Kbt. 22. § (1) bekezdés d) pontja alapján önmagában is ajánlatkérő, hogyan járhat el? - Ha 10 százalék (20 millió forint) fölötti a beszerzendő szolgáltatás mennyisége, le kell-e a Kbt. szabályai szerinti közbeszerzési eljárást folytatni? Ha igen, akkor a becsült érték számításánál az önkormányzati vagy az intézményi értékeket kell-e egybeszámítani? - Az építési beruházás anyagszükségletét, illetve az árubeszerzéseket – ha azok becsült értékei az egybeszámítás alapján meghaladják a közbeszerzési értékhatárt – az intézménynek közbeszerzési eljárással kell-e beszereznie?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás becsült értékébe. [A 2/A. § alapján nem minősül a 2. § (1) bekezdésénekalkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet– a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan,százszázalékos tulajdonában lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett -tartalmaznia kell a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét – 133.§ (1) bekezdés f) pontja;– keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. Akeretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Hosszú távra kötött szerződés indoka

Kérdés: Mivel indokolható a gyakorlatban, ha a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött megállapodás időtartama a négy évet meghaladja? Egyáltalán lehetséges ilyen hosszú időtartamra a szerződéskötés?
Részlet a válaszából: […] Igen, a határozatlan időtartamra vonatkozó szerződésmegkötését is lehetővé teszi szabályozásunk. A félreértést a becsült értékmeghatározására vonatkozó szabály jelentheti, de ennek ellenére a szerződésbenmeghatározott hatály – akár három, akár nyolc évre, akár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Dokumentáció ellenértékének visszatéríthetősége szerződés azonnali felmondása esetén

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelttermékbeszerzés megvalósítása előre nem látható okból rendkívül sürgőssé válik,és a hatályos keretszerződés vagy keretmegállapodás alapján a közbeszerzéshatáridőre nem lenne megvalósítható;– a kiemelt termékbeszerzés vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.