Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodást mint sajátos beszerzési módszert illetően a Kbt. speciális szabályokat tartalmaz más szerződéses megoldásokkal szemben.A Kbt. 105. §-a alapján az ajánlatkérő dönthet arról, hogy egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Új alkalmassági feltétel előírása verseny újranyitása esetén

Kérdés: Négy évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján három ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Műszaki szakterületünk azt vetette fel, hogy a következő eljárásban (minden esetben a verseny újranyitásával kötünk szerződést) írjuk elő feltételként egy új szakember rendelkezésre állását, mert az ez évi közbeszerzéseknél erre szükség lehet. Előírhatjuk ezt szerződési feltételként?
Részlet a válaszából: […] ...keretmegállapodásokra vonatkozó szabályokat a Kbt. 104-105. §-ai tartalmazzák. A rendelkezések szerint az ajánlatkérő két részben valósítja meg közbeszerzését: az első részben keretmegállapodást köt egy vagy több ajánlattevővel a tervezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9-14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Összegezés módosítása szerződéskötés után

Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...módosítására sincs lehetőség, kizárólag a Ptk. szerződés megszűnésére (pl. elállás, felmondás, szerződés megszüntetése közös megállapodással), esetlegesen a szerződés érvénytelenségére vonatkozó szabályok alkalmazhatóak.(Kéziratzárás: 2023. 07....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 12.

Verseny újranyitása vészhelyzeti szabályozás alkalmazásával

Kérdés: Keretmegállapodásban a versenyújranyitás összegzésének kiküldésére akkor kerül sor, amikor a 357/2022. (IX. 19.) vészhelyzeti kormányrendelet már hatályba lépett. Ebben az esetben kell szerződéskötési moratóriumot alkalmazni, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében a rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodások és létrejött dinamikus beszerzési rendszerek esetében is alkalmazni kell.A Korm. rendelet a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 12.

Feltételes közbeszerzés keretmegállapodásban

Kérdés: A Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján: "Feltételes közbeszerzés indítható akkor is, ha az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be vagy fog benyújtani – függetlenül attól, hogy sor került-e már a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére –, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja." Ennek alapján helyesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben egy pályázati felhívás megjelenéséhez köti a közbeszerzési eljárás eredményességét, és ha az nem jelenik meg az eljárás összegzésének megjelenéséig, megköti a szerződést, és a szerződés hatálybalépését köti a pályázati felhívás megjelenéséhez? Amennyiben igen, jól értjük-e, hogy ilyen jellegű szerződést hatályba léptető feltétellel nem folytatható le verseny-újranyitásos eljárás a KH állásfoglalása alapján?
Részlet a válaszából: […] ...szerint a Kbt. keretmegállapodásra vonatkozó szabályai általános értelemben hivatkoznak a 105. §-ban hivatkozott eljárási cselekményekre. Ez a szakasz nem sorolja fel teljeskörűen az alkalmazandó eljárási cselekményeket, nem tartalmazza például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 8.

Vészhelyzeti közbeszerzési kormányrendelet alkalmazhatósága

Kérdés: Önkormányzatként alkalmazhatom-e vészhelyzetre hivatkozással a Kbt.-től eltérő kormányrendeleti szabályokat, és ha igen, akkor ez vonatkozik-e a már korábban megkötött keretszerződésemre, valamint kötelező-e arra alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...határideje az érintettek számára lejárt, vagy a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság jogszerűnek ítélte;– a keretmegállapodás alapján történő beszerzés esetében, kivéve, ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg, és ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Közzétételi kötelezettség keretmegállapodásos eljárásban

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy amennyiben az ajánlatkérő beszerzési igényét központi beszerző szervezet által kötött keretmegállapodásból közvetlen megrendeléssel; írásbeli konzultációt követő szerződéskötéssel; versenyújranyitás lefolytatását követő szerződéskötéssel valósítja meg, úgy az ajánlatkérő köteles az EKR-ben közzétenni a Kbt. 43. § (1) bekezdése szerinti adatokat, dokumentumokat, így például a közvetlen megrendelést és annak visszaigazolását, továbbá köteles az eljárás adatait, esetleges dokumentumait az EKR-ben rögzíteni? Amennyiben igen, például utazásszervezésnél minden egyes utazás megrendelését külön "eljárásnak" és szerződésnek kell tekinteni, és külön-külön rögzíteni az EKR-ben eljárásként, valamint szerződésként?
Részlet a válaszából: […] ...pont.A 37. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő a (2) bekezdéstől eltérően az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a keretmegállapodás alapján, vagy a dinamikus beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzététele

Kérdés: A D. 417/2020. számú döntésben szerepel az a tényállás, amiért az ajánlatkérő bírságot kapott a következők szerint: "A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 103. § (5) bekezdésében rögzített követelménynek azzal, hogy a szerződéskötést megelőzően nem, csak azt követően, két évvel később tett közzé önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetményt." Ez pontosan milyen hirdetmény, amelyet az ajánlatkérő ezek szerint nem tett közzé? Kire nézve kötelező a közzététel?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9-14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Versenyfelügyeleti határozattal kapcsolatos kizáró ok hatálya

Kérdés: Mikor áll be a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontjában szereplő kizáró ok hatálya? Amikor a Gazdasági Versenyhivatal dönt, vagy később, amikor a bíróság dönt? Továbbra is csak a bírsággal sújtott a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti jogszabálysértés alapján van helye a kizáró ok megállapításának? A bírságot azonnal be kell fizetni, de ha bíróság elé kerül az ügy, abban az esetben mikortól tartozik a kizáró okok hatálya alá az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...jellegzetes megnyilvánulási formáit az alábbiak szerint.A Tpvt. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.
1
2
3
6