Több elemet érintő szerződésmódosítás egy megállapodással

Kérdés: A Kbt. 141. § (3) bekezdésének első mondata értelmében jogszerűek lehetnek a következő, több elemet érintő szerződésmódosítások egyetlen szerződésmódosítás keretében? A szerződésmódosítás egyik eleme a szerződés értékének módosítását célozza a de minimis értékhatáron belül, amelyre vonatkozóan a Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontját jelöljük meg jogalapként, míg a szerződésmódosítás másik eleme határidő-módosítást takar, amelynek jogalapjaként a Kbt. 141. (4) bekezdés c) pontját jelöljük meg, és annak megfelelően igazoljuk a módosítás okait. Esetleg további, harmadik elemként pedig pótmunkát, azaz további építési munkákat határozunk meg, amelynél a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja lesz a megjelölt jogalap, és annak megfelelően kerül a szükségessége igazolásra.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 141. §-a több jogalapot is meghatároz, miközben nem állít fel hierarchiát a jogalapok között.A 141. § (2) bekezdés b) pontja a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül teszi lehetővé csak az ellenérték módosítását szolgáltatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 9.

Alvállalkozó igénybevétele közbeszerzésre kötelezett ajánlattevő által

Kérdés: A Kbt. 5. § (1) bekezdésének e) pontja alapján közbeszerzésre kötelezett szervezet ajánlattevőként kíván indulni egy közbeszerzési eljáráson. A szűkös eljárási határidőket figyelembe véve hogyan tud jogszerűen ajánlattevőként megjelenni a szervezet, ha nyertessége esetén a teljesítéshez olyan alvállalkozó igénybevételére is szükség lenne, amellyel a szervezet maga is csak a közbeszerzési eljárás lefolytatását követően köthet szerződést? Ha az ajánlata leadásáig nem egyezik meg a jövőbeni alvállalkozóval, akkor ajánlatával jelentős kockázatot vállal (sikerül-e olyan áron alvállalkozót bevonni, amivel előzetesen kalkulált), ha viszont megegyezik, akkor hogyan tud a saját közbeszerzési kötelezettségének eleget tenni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlattevői tevékenységét rugalmasabbá tegye. Ajánlatkérőként a közjogi szervezetnek előre kell gondolkodnia, és akár keretmegállapodásos eljárás keretében bebiztosítania magát a hasonló helyzetekre, amennyiben előre tudja, milyen jellegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség tárgyalásra, mely döntő szempont lehet, hiszen a valódi versenyeztetésnél nem konzultálhatnak a felek, mint például a keretmegállapodásos eljárás esetében. A DBR szabályait egyszer kell kialakítani, ami valóban munkaigényes, de a későbbiekben többször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételi felhívást azok a részvételre jelentkezők kapják meg, akik a DBR-be a részvételi szakaszban bejutottak.Eltér a DBR a keretmegállapodásos eljárástól annyiban, hogy az alkalmassági feltételeknek megfelelő, valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;– a módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja;– a nemzeti rezsimben a Kbt. új, 122/A. §-a kiterjeszti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Befejezési határidő változtatása az utolsó tárgyalási fordulót követően

Kérdés: Hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásban a tárgyalás során a szerződéses feltételekről és a műszaki tartalomról lehetett tárgyalni. Megengedhető-e, hogy az utolsó tárgyalási forduló után kiadott végleges műszaki leírásban a befejezési határidőt megváltoztassuk? (A részvételi felhívásban konkrétan megadtuk a befejezési határidő dátumát. Az egyik bírálati szempont az volt, hogy az ajánlattevő a megadott befejezési határidő előtt mennyivel hamarabb tudja teljesíteni a szerződést.)
Részlet a válaszából: […] ...átvételével abírálati szempontok módosítását csak versenypárbeszéd esetében teszi lehetővéaz eljárás során, illetve a keretmegállapodásos eljárás rendszerében az eljárásmásodik részében, amennyiben azt az ajánlatkérő eleve korábban megjelölte....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés b) pontjában az "az adózásrendjéről törvény" szöveg helyébe "az adózás rendjéről szóló törvény" szöveglép.A keretmegállapodásos eljárás esetében az alábbi módosulástörtént azzal, hogy a Kbt. 136/C. § (5) bekezdése helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Közbeszerzési megállapodás

Kérdés: Mi az a Közbeszerzési Megállapodás (GPA), és mely szerződések tartoznak a hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...közli a legfontosabb információkat a GPA-ról, amely a KereskedelmiVilágszervezetet (WTO) létrehozó egyezmény 4. melléklete, elnevezése:Megállapodás a kormányzati beszerzésről (WTO/GPA).(Megtalálható: Hivatalos Lap L 336., 1994. 12. 23., 273. o.,Hivatalos Lap magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése

Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés, hogy hol, milyen formában kerülellenőrzésre, hogy ajánlatkérő pontosan adta-e össze a központosítottközbeszerzés során keretmegállapodásos eljárás eredményeként megrendeltbeszerzési tárgyainak becsült értékét. Ebben a formában – tekintettel arra,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.