Eljárásfajták a Kbt. módosítását követően

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a Kbt. módosítása eredményeként teljesen más eljárásfajták lesznek, mint korábban. Melyek ezek, illetve mi a változás lényege, és az mikortól érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárásban az ajánlatkérőnek lehetősége vannyílt, meghívásos eljárást, versenypárbeszédet, gyorsított eljárást,keretmegállapodásos eljárást, tervpályázati eljárást lebonyolítani, továbbáépítési koncesszióval kapcsolatos beszerzésre is sor kerülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Elektronikus árlejtés alkalmazása nyílt eljárás esetén

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazható-e nyílt eljárás esetén? A Kbt. alapján – 77. és 90. § (5) bekezdése – úgy gondoljuk, hogy csak ajánlategyenlőség esetén alkalmazható. Vagy esetleg alkalmazható más esetben is?
Részlet a válaszából: […] ...betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények azonbannem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából – a)-c) pontok.Keretmegállapodásos eljárásnál a 136. § (6) bekezdésealapján az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazása építési beruházás esetében

Kérdés: Lehet-e elektronikus árlejtést alkalmazni építési beruházás esetében? Nem tudok róla, hogy a törvény tiltaná.
Részlet a válaszából: […] ...lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősségetindokoló körülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;– keretmegállapodásos eljárás: a Kbt. 136. §-ának (6)bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok 81. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...esetében irányadó. A közbeszerzési törvény 2/A. §-a gyakorlatilagazt mondja ki, hogy nem tekinthető szerződésnek az a megállapodás, amelynekjellemzőit az (1)–(4) bekezdés tartalmazza. Ebben az esetben sem a szerződésmódosítása (303. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.