GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a Kúria Kvf.II.37.672/2015/28. számú ítéletére is, amiben a bíróság kifejtette, hogy "a versenyellenes magatartás vagy megállapodás létezésére tehát bizonyos egybe­esésekből és jelekből olyan következtetéseket lehet levonni, amelyek együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Beszerezni kívánt mennyiség rögzítése a DBR-ben

Kérdés: Rögzíthető-e DBR-ben a beszerezni kívánt mennyiség, azaz vállalható-e kötelezettség arra a DBR felállításakor?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget vállalni a DBR-ben eleve nem lehet, mivel az újraversenyeztetésre csak a második részben kerül sor. A keretmegállapodásnak azt a részletszabályát itt nem lehet alkalmazni, mely az alábbiak szerint szól:A keretmegállapodás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Ajánlati felhívás tartalma dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: A DBR során a részvételi jelentkezések elbírálását követően honnan tudja az ajánlattevő, hogy milyen fórumon folytatódik tovább az eljárás? Az ajánlati felhívásnak tartalmaznia kell ezt az információt?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor.A Kbt. 107. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

IT-eszközök beszerzése DBR-ben

Kérdés: Annak az ajánlatkérőnek, amely nem KEF-köteles, van-e értelme IT-eszközökre kiírnia egy DBR-t?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség tárgyalásra, mely döntő szempont lehet, hiszen a valódi versenyeztetésnél nem konzultálhatnak a felek, mint például a keretmegállapodásos eljárás esetében. A DBR szabályait egyszer kell kialakítani, ami valóban munkaigényes, de a későbbiekben többször...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

DBR működése

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés keretében hosszú távra szeretnénk szerződni. A keretmegállapodás nem vált be, ennél lényegesen több szállítóra lenne szükségünk, azonban a szállítók, főleg a helyiek többsége nem képes mindenre ajánlatot tenni, nyolcvan részre pedig nem tudunk kiírni eljárást, és nem is szeretnénk, ezt egyébként az EKR sem támogatja. A FAKSZ írt egy szakvéleményt, amelyben a dinamikus beszerzési rendszert promotálja, de nem derül ki abból, hogy az mivel lenne jobb megoldás. Kérdésünk tehát, hogy miért a DBR a megfelelő megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Az ajánlattételi felhívást azok a részvételre jelentkezők kapják meg, akik a DBR-be a részvételi szakaszban bejutottak.Eltér a DBR a keretmegállapodásos eljárástól annyiban, hogy az alkalmassági feltételeknek megfelelő, valamennyi részvételre jelentkezőt fel kell venni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 12.

További bejelentkezés lehetősége a dinamikus beszerzési rendszerbe

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszerben lehet-e olyan megoldást találni, mint a közszolgáltatók előminősítési rendszerében, azaz később is jelentkezhetnek új szereplők, akik bejutnak a rendszerbe, és utána közülük versenyeztet az ajánlatkérő? (Ezzel a megoldással tehát nem a keretmegállapodásos eljárás korlátai között kellene a kartellveszélyre figyelnie az ajánlatkérőnek.)
Részlet a válaszából: […] ...a folyamatosan nyitott rendszer keretein belül történik a továbbiakban a versenyeztetés. Pontosan ezért hasonlítjuk gyakran össze a keretmegállapodásos eljárással, ami eleve egy teljes eljárással indul, melynek első részébe történő bekerülést követően nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.