Közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésének következményei

Kérdés: Ajánlatkérőként közbeszerzés nélkül kötöttünk szolgáltatási szerződést ez év tavaszán. Korábbi szerződő partnerünk jogorvoslati eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Döntőbizottság jogerős határozatában azt állapította meg, hogy közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötöttük meg a szerződést, bírságot is kiszabott, és a jogorvoslati határozatban jelezte, hogy pert fog indítani a szerződés semmisségének megállapítása iránt. Mi várható ez ügyben? A bíróság is megbírságolhat bennünket?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást (9-14. §, 111. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 14.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […] ...a piacon elérhető legmagasabb mérték lehet,melyre fedezetet ajánlatkérőnek felesleges biztosítania. A fedezet ugyanakkorpéldául keretmegállapodásos eljárás első részében akár nulla is lehet, hiszenteljesítés nem történik a szerződés során. Az értelmezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem folytatott le hirdetményközzétételével induló közbeszerzési eljárást, vagy kötött közbeszerzési eljárásmellőzésével megállapodást (2/A. §), mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetménynélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdés b) pontjában az "az adózásrendjéről törvény" szöveg helyébe "az adózás rendjéről szóló törvény" szöveglép.A keretmegállapodásos eljárás esetében az alábbi módosulástörtént azzal, hogy a Kbt. 136/C. § (5) bekezdése helyébe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Szerződés időtartamának feltételhez kötése

Kérdés: A szerződés időtartamának meghatározása lehetséges-e olyan formában, hogy azt valamely körülmény bekövetkeztéhez köti az ajánlatkérő – például keretösszeg kimerülése?
Részlet a válaszából: […] ...– egyebek mellett -tartalmaznia kell a szerződés időtartamát vagy a teljesítés határidejét – 133.§ (1) bekezdés f) pontja;– keretmegállapodás legfeljebb négy évre köthető. Akeretmegállapodás alapján kötendő szerződés(ek) időtartama nem haladhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Szerződés meghosszabbításának jogszerűsége

Kérdés: A felek közbeszerzési eljárás eredményeként szerződést kötöttek, amelyet egy alkalommal, közös megegyezéssel meghosszabbítottak – közbeszerzési eljárás kiírása nélkül. E meghosszabbítás szerinti időtartam is lejárt. Meghosszabbítható-e a megállapodás közbeszerzési pályázat kiírása nélkül, és ha igen, milyen indokkal? (Az ajánlatkérő minisztériumi irányítás alatt álló gazdasági társaság.)
Részlet a válaszából: […] A meghosszabbítás – feltételezzük – hirdetmény közzétételemellett történt, és nem érintette a beszerzés mennyiségét, az ellenszolgáltatásmértékét. A jogszerű módosítás feltétele egyébként a Kbt. 303. §-nakvaló megfelelés, melynek értelmében a felek csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések változtatása, kezelése

Kérdés: Az új Kbt. hatálybalépése előtt le nem járt szerződéseket hogyan érintette a törvény változása, ha például csak formai változtatásra van szükség a szerződésben, illetve a korábbi megállapodásokkal mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A válasz attól függ, mit értünk a formai változtatásfogalmán. Nem lehet ezen érteni a szóbeli szerződés formájának írásbelivétörténő átalakítását, mivel közbeszerzési környezetben eleve írásbelikötelezettség érvényesül. Amennyiben nem érvényességi kellék, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Támogatott közbeszerzések, támogatási megállapodások valósságának ellenőrzése

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a támogatást nyújtó szervezet egy adottminisztérium, úgy közvetlenül a minisztérium ellenőriz. Európai uniós támogatásesetében az érintett minisztérium(ok), valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséglátja el az ellenőrzési feladatokat – a támogatástól függően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Kbt. megkerülése a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 2/A. §-ának (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1) bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet "a 22. §-ának (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő és az olyan, százszázalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet köt egymással, amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásáért vagy ellátásának megszervezéséért jogszabályon alapuló felelősségére – a stratégiai és az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően egyaránt teljes körű irányítási és ellenőrzési jogokkal rendelkezik, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százaléka az egyedüli tag (részvényes) ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik. A szerződés teljesítéséből származik a szerződés alapján harmadik személyek részére teljesített közszolgáltatás ellenértéke is, tekintet nélkül arra, hogy az ellenértéket az ajánlatkérő vagy a közszolgáltatást igénybe vevő személy fizeti meg." Valamely önkormányzat egy közfeladat ellátására 100 százalékos tulajdonában lévő gazdasági társaságot alapít, vele a Kbt. eljárása nélkül hosszú távú megállapodást köt. A Kbt. megkerülésének minősül-e, ha ezt a gazdasági társaságot az önkormányzat ezután értékesíti, természetesen a megállapodásaival együtt?
Részlet a válaszából: […] ...esetében irányadó. A közbeszerzési törvény 2/A. §-a gyakorlatilagazt mondja ki, hogy nem tekinthető szerződésnek az a megállapodás, amelynekjellemzőit az (1)-(4) bekezdés tartalmazza. Ebben az esetben sem a szerződésmódosítása (303. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 2.