Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] ...azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9-14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...előtt az ajánlatkérő köteles a Kbt. 28. § (4) bekezdése szerinti előzetes piaci konzultá­ciót alkalmazni.Kifejezetten a keretmegállapodást és a dinamikus beszerzési rendszert említi kivételként a jogszabály, melynek az az oka, hogy a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Iratbetekintés módja jogszabályváltozást követően

Kérdés: Az iratbetekintést hogyan kell elektronikus formában megvalósítanom?
Részlet a válaszából: […] ...kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő – személyes adatnak nem minősülő – adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 10.

A DBR és a keretmegállapodás szabályozási formájának változása

Kérdés: Változik a Kbt. elektronikus közbeszerzésre vonatkozó felhatalmazó rendelkezése, ami miatt felmerül, hogy a DBR és a keretmegállapodás (KM) is rendeletben lesz szabályozva a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] ...kívül az adott közbeszerzésre vonatkozóan az EKR-ben rögzítendő – személyes adatnak nem minősülő – adatok körével, keretmegállapodás és dinamikus beszerzési rendszer alkalmazása esetén a szerződések és a szerződés teljesítésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Cégadatváltozás jelentése folyamatban lévő szerződés esetén

Kérdés: Hároméves határozott időtartamú szerződést kötöttünk az ajánlatkérővel. Ha a cégadatainkban változás áll be, ezt jelentenünk kell, vagy az ajánlatkérő folyamatosan ellenőrzi a cégállapotot a szerződés fennállta alatt? Ha jelenteni kell, akkor a változás bejegyzését követően?
Részlet a válaszából: […] ...mindez nem igényli. A cégadatok változásával kapcsolatban egy sajátos eset van, mely ez alól kivételt képez, méghozzá keretmegállapodásos eljárás esetében, amennyiben a verseny újranyitása megtörténik, és ez alatt következik be változás a cég adataiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Keretösszeg a Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A közbeszerzési törvény 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti eljárásban meghatározták a teljes mennyiség keretösszegét nettó forintban. Milyen módon kell figyelembe venni az ár meghatározásánál a keretösszeget? A keretösszeg azonos a rendelkezésre álló fedezet összegével?
Részlet a válaszából: […] ...azonos a becsült értékkel, és egyben azonos a rendelkezésre álló fedezettel. A keretösszeget azonban nem szabad összekeverni a keretmegállapodásos eljárást megindító hirdetményben meghatározott becsült értékkel, mivel a keretmegállapodásos eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...ítélte;– ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást a 94. § (2) bekezdés d) pontja alapján indították;– a keretmegállapodás alapján történő közbeszerzés esetében, kivéve ha a közbeszerzés a verseny újranyitásával valósul meg [110. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;– a módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja;– a nemzeti rezsimben a Kbt. új, 122/A. §-a kiterjeszti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Nyilatkozat kkv-státuszról

Kérdés: Az ajánlatkérő nyilatkozatot kér tőlünk, hogy kis- és középvállalkozásnak minősülünk-e. A vonatkozó törvény szerint ugyan nem, de anyavállalatunktól függetlenül azok lennénk. Mi a megoldás, mit nyilatkozhatunk?
Részlet a válaszából: […] ...irányítást, ellenőrzéstgyakorol, vagy– egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – mástulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségétegyedül birtokolja.Kapcsolódó vállalkozásnak minősülnek azok a vállalkozásokis,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoknál pontosan az a rész nemkerül ismétlésre, ami a klasszikus szabályoknál az egy vagy több (mint 3)ajánlattevővel való keretmegállapodást lehetővé teszi, így azt a részt semismétli, ami az eredménytelenségre utal, ha a hármas keretszámot nem érik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
2