Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kötött szerződés maga ír elő szigorú titoktartási kötelezettséget a felek között érvényben lévő egyedi visszatérítés tárgyú megállapodásra, az egyedi visszatérítés mértékére és alkalmazásának módjára nézve, vagy egyenesen azt is megköveteli,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...az átmeneti időre, amíg a biztonságos munkavégzés feltételei nem voltak biztosítottak a szervezeti egységben. Az egyes üzletágak között megállapodás jött létre annak érdekében, hogy az érintett villamos üzemi tevékenységet az egyik üzletág villamos képzettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...aránytalan sérelmet okozna az ajánlattevő számára;– a módosítás lehetőséget ad arra, hogy kivételes és indokolt esetekben a keretmegállapodás időtartama a négy évet meghaladja;– a nemzeti rezsimben a Kbt. új, 122/A. §-a kiterjeszti az önállóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Átláthatósági megállapodás

Kérdés: Mi a lényege az átláthatósági megállapodásnak?
Részlet a válaszából: […] ...az átláthatósági megállapodás célja nem az volt,hogy egy további ellenőr végezzen utólagos ellenőrzést az eljárás dokumentálásakapcsán. A vonatkozó szabályozás végül a kapcsolódó, a közbeszerzésieljárásokban alkalmazható átláthatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...azegyes épületekkel kapcsolatban eltérő munkákat kell megvalósítani."Fenti ötlettel kapcsolatban, ha például az ajánlatkérőkeretmegállapodásos eljárást kíván lefolytatni annak érdekében, hogy akésőbbiek során a karbantartással kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Cégkivonat érvényessége, felszámolás

Kérdés: Az ajánlattevőnek általában 60 napnál nem régebbi cégkivonatot kell csatolnia a közbeszerzésben. Ugyanakkor a kizáró okok között szerepel, hogy nem állhat felszámolási eljárás alatt. A 60 napon belüli cégkivonat benyújtása mellett bőven előfordulhat, hogy már az ajánlattétel időpontjában felszámolás alatt áll. Hogyan oldható fel ez az ellenmondás? Az ajánlatkérőnek nem érdeke a legfrissebb cégállapot ismerete? Hogyan egyeztethető össze az említett probléma a Kbt. alapelveivel? És: az ajánlatkérőnek folyamatosan ellenőriznie kell az "aktív" cégállapotot? Mi történik, ha a szerződés teljesítése folyamán áll elő a fenti helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...– beállott körülmény miatt a szerződés valamelyik fél lényegesjogos érdekét sérti. A közbeszerzési eljárás eredményeként kötöttmegállapodásokban – mint ahogy a Ptk. szerint kötött szerződésekben is – afelek rendezik, hogy a szerződés megszűnik, ha bármely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Üzleti titok közlése referenciaként

Kérdés: Ha a referenciával kapcsolatos igényt az ajánlatkérő úgy fogalmazza meg, hogy "az előző év legjelentősebb szállításainak megnevezését kéri a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, és kifejezetten az ellenszolgáltatás összegére kíváncsi", akkor ez a követelése szabályos-e, különös tekintettel arra, ha az ajánlattevő szállításai a közbeszerzés tárgyára vonatkozóan, kivétel nélkül üzleti titoknak minősülnek, mert a szállítási szerződések nem közbeszerzés eredményeképpen köttettek?
Részlet a válaszából: […] ...kell figyelembe venni, hogy az adott szolgáltatást (beruházást, árubeszerzést)közbeszerzési eljárás eredményeként kötött, vagy egyéb megállapodás szerintteljesítette-e az ajánlattevő, hiszen az ezzel ellenétes gyakorlat sértené aKbt. alapelveit (esélyegyenlőség), és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.