A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti in-house modell alkalmazásának feltételei

Kérdés: Mikor alkalmazható az az in-house megoldás, amikor egymásnak szolgáltatnak a felek? További kérdés, hogy a 9. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezésben szereplő "közszolgáltatás" kifejezés alatt a Kbt. 6. § (1) bekezdése szerinti közszolgáltatásokat kell érteni, vagy az ezen jogszabályhelyen használt "közszolgáltatás" kifejezés ennél tágabb, általánosabb tartalommal bír?
Részlet a válaszából: […] ...nélkül. A kockázatmegosztás, a közös problémamegoldás, a közös tervezés és megvalósítás mind része kell, hogy legyen annak a megállapodásnak, melyet a j) pont fennállása érdekében kötnek a felek. Ebben egyben garantálniuk is kell a 20%-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] ...nem kell kimutatni, az ár megalapozottsága körében viszont feltétlenül szükséges az objektív alapú, tehát a gyártóval kötött megállapodás vagy gyártói nyilatkozat benyújtása útján történő igazolás.(Kéziratzárás: 2022. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződés távol lévők között közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a közbeszerzési eljárás alapján kötendő szerződés távol lévők között jöjjön létre, és ha igen, milyen szerződéskötési módok megengedettek?
Részlet a válaszából: […] ...az új Ptk. technológiasemlegességének hangsúlyozásától. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a jelen lévő felek által egyidejűleg aláírt megállapodás minősül írásba foglaltnak, hanem az a jognyilatkozat is, amelynek közlésére úgy kerül sor, hogy lehetőség van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Hirdetménytartalom meghosszabbítható szerződésnél

Kérdés: Meghosszabbítható szerződésnél milyen hatályt adjon meg az ajánlatkérő a szerződéses adatok rögzítésénél: az alap szerződéses időtartamot, vagy a meghosszabbítás lehetőségével kibővített időtartamot?
Részlet a válaszából: […] ...uniós ajánlati/részvételi felhívás "II.2.7) A szerződés, a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer időtartama" a valós, eredetileg tervezett időtartamot jelenti, esetleges meghosszabbítás nélkül. A szerződés későbbi meghosszabbíthatóságára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Közbeszerzések ellenőrzésének gyakorlati problémái

Kérdés: Az ellenérték kifizetésénél alapvető problémát jelent, főleg az uniós költségből történő megvalósítások esetén, hogy az ellenőrzések nagyon elhúzódnak, emiatt a beruházást kezdeményező intézmény, önkormányzat stb. a felvett hitelek miatt olyan lehetetlen helyzetbe, adósságba kerülhet, ami számára nagy teher. Előfordul olyan beszerzés, ahol a megvalósítást követően eltelt egy év múlva kerül csak sor az uniós ellenőrzésekre, és az eljárás lezárása után kapják meg az önkormányzatok a pénzt. Ez nem a közbeszerzési tárgykörbe tartozik, de valamilyen rendezés e téren is szükséges lenne, mert összefüggésben van a kifizetések elhúzódásával. Tudnak-e ebben a körben érdemi változásról?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti gazdálkodószervezet.A 2/A. § (1) bekezdése szerint nem minősül a 2. § (1)bekezdésének alkalmazásában szerződésnek az a megállapodás, amelyet– a közbeszerzési törvény 22. §-ának (1) bekezdése szerintiajánlatkérő és az olyan,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Új értelmező rendelkezések a Kbt.-ben

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Unió, illetőleg az Európai Unió tagállamakifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai GazdaságiTérségről szóló megállapodásban részes államokat kell érteni, kivéve a Kbt. 29.§ (1) bekezdésének d) pontja és a 175. § b) pontja esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.