Támogatott önkormányzat és támogatást nyújtó társulás beszerzése konzorciumban

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek dokumentálása egy közös megállapodáson kell, hogy alapuljon, mely a felelősségi kérdéseket kezeli. Ebben az esetben ezt nem megbízási jogviszony keretében látja el a társulás, hanem mint a közös ajánlatkérői konzorcium egy tagja. Függetlenül attól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 8.

Bírálóbizottság összeférhetetlensége

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárással kapcsolatos tevékenységvégzésébe az ajánlatkérő által nem vonható be, az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet a válaszából: […] ...és a dokumentációelkészítésébe és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzésitanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó atevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. Lényeges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervező mint műszaki szakértő a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Szakértő bevonása esetén lehet-e maga a tervező a műszaki szakértelmet megtestesítő személy a hármas bontásban?
Részlet a válaszából: […] ...és gyakorlatiismeretekkel rendelkező természetes személyek testülete – a kiíróval kötöttmegállapodás szerint végzi munkáját, megbízása a felkéréstől a zárójelentésaláírásáig tart. Különmegállapodás alapján a bírálóbizottság a kiírástelkészítheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] Vélhetően nem tervpályázati eljárás során készült azengedélyezési terv, hiszen a tervpályázati eljárások szabályait tartalmazó137/2004. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése szerint a tervpályázatieljárást a tervpályázat tárgya szerinti építésügyi, illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevétele

Kérdés: Egyszerűsített közbeszerzési eljárást lebonyolíthat-e az önkormányzat polgármesteri hivatala anélkül, hogy OKJ-s bizonyítvánnyal rendelkező szakember ebben részt venne (a hivatal dolgozója közgazdász végzettségű)?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő szabadon mérlegelheti, hogy a megfelelőszakértelmet a szervezetén belül foglalkoztatott szakemberekkel éri-e el, vagypéldául megbízás alapján "külső" szakértő, szervezet bevonásával. A közösségi értékhatár felett kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 21.

Üzemeltető mint pályázó a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Állami támogatás felhasználásával megvalósuló Önkormányzati beruházásnál a kivitelezést elvégezheti-e közvetlen megbízás alapján az egyébként üzemeltetéssel is megbízott önálló gazdálkodású önkormányzati intézmény, vagy közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, ami kizárja az üzemeltetőt a pályázati lehetőségből?
Részlet a válaszából: […] Esetünkben a kivitelezés és az üzemeltetés különválasztásáravan szükség. Attól, hogy az adott, önálló gazdálkodású önkormányzati intézményüzemeltetési tevékenységet lát el, pályázói minősége azzal önmagában nemfeltétlenül összeférhetetlen....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának (1) bekezdése szerint közbeszerzésieljárás előkészítése, a felhívás és a dokumentáció elkészítése során vagy azeljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg azeljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Külső szakember bevonása közbeszerzési eljárásba létszámhiány miatt

Kérdés: Három-négy főből álló polgármesteri hivatali apparátusnál a közbeszerzési eljárás bírálatához megkövetelt minimum 3 fős bizottság hogyan állítható föl? Milyen feltételekkel vonható be külső szakember?
Részlet a válaszából: […] ...tehát szabadon mérlegelheti, hogy a megfelelő szakértelmet a szervezetén belül foglalkoztatott szakemberekkel biztosítja, vagy például megbízás alapján külső szakértő, szervezet bevonásával. A bírálóbizottság szakmai összetételére, ügyrendjére tehát a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.