18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Szerződéses érték növelése a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazása esetén
Kérdés: Lehetséges-e a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás eredményeként létrejött szerződést akként módosítani, hogy 15%-kal növeljük a szerződéses értéket? Lehet-e a bővítést alkalmazni, ha azzal a szerződés értéke meghaladja a háromszázmillió forintot?
2. cikk / 18 Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben
Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
3. cikk / 18 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás
Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
4. cikk / 18 Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára
Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
5. cikk / 18 Eredményhirdetés tervpályázatnál
Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?
6. cikk / 18 Bejelentkezés további ajánlattevőként
Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
7. cikk / 18 Építési beruházásokra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Úgy hallottuk, hogy az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési szabályok jelentős mértékben változtak. Melyek a leglényegesebb változások, és mikortól lépnek életbe?
8. cikk / 18 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
9. cikk / 18 Eljárás egy beszállító alkalmassága esetén 2009. április 1-je után
Kérdés: Én úgy látom, hogy az új törvényben már nem szerepel nevesítve az április 1-jéig hatályos Kbt. 296. § b) pont kivételi körként. Nem tudom, így milyen más lehetőség lenne, hogy elkerüljük a közbeszerzést, ha műszaki sajátosságok miatt csak egy cég képes szállítani a szükséges berendezést.
10. cikk / 18 Eljárásfajta alkalmazása építési beruházásnál
Kérdés: Tanulmányozva a 2009. április 1-jén hatályba lépő rendelkezéseket, az általános egyszerű közbeszerzési eljárás szabályaira szeretnék rákérdezni. Ha jól értelmezem ezt az eljárásnemet, a hirdetmény nélküli (Kbt. 252. §) tárgyalásos eljárás alkalmazását a törvény pontosan rögzíti, hogy mikor milyen feltételek mellett lehet alkalmazni, de a Kbt. 249. §-a, valamint a 253. §-a szerinti, hirdetménnyel induló eljárásnál nincsen kitétel az alkalmazásra, azt bármikor alkalmazhatom, nemzeti és közösségi értékhatárnál is? Ennél a fejezetnél nem feltétel, csak az ajánlatkérő az eljárásban alkalmazhatja, hogy a részvétel jogát fenntartja az éves nettó 1 milliárd forint árbevétel alatti ajánlattevők számára. Ennél a fejezetnél csak egy alkalmazhatóságra szóló feltételt találtam, az az építési beruházás és építési koncesszió esetében csak akkor alkalmazható, ha a beszerzés értéke nem haladja meg a 200 millió forintot. Tehát ha az ajánlatkérő nem kívánja a részvétel jogát fenntartani az 1 milliárd forint alatti árbevételű ajánlattevőknek, és építési beruházása nem éri el a 200 milliót, lehet alkalmazni bármely esetben?
