52 cikk rendezése:
1. cikk / 52 Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban
Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
2. cikk / 52 GVH-bejelentési kötelezettség
Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
3. cikk / 52 Közbeszerzési eljárás mellőzése
Kérdés: Utólag van módunk arra, hogy jogorvoslattal megtámadjuk a szerződéskötést, amennyiben Kbt. mellőzésével kötötték azt a felek?
4. cikk / 52 Összegezés módosítása szerződéskötés után
Kérdés: Véleményük szerint hogyan módosítható az összegezés, ha a nyertes ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége valószínűsíthető, de úgy tudjuk, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő már megkötötte a szerződést?
5. cikk / 52 Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén
Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
6. cikk / 52 Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
7. cikk / 52 Igazgatási szolgáltatási díj ajánlatkérő által indított jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Ha az ajánlatkérő saját maga ellen indít jogorvoslati eljárást, abban az esetben meg kell fizetnie a becsült érték szerint az igazgatási szolgáltatási díjat?
8. cikk / 52 Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban
Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
9. cikk / 52 Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben
Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
10. cikk / 52 Válasz előzetes vitarendezési kérelemre
Kérdés: Mit tehetünk, ha az előzetes vitarendezési kérelemre nem válaszol az ajánlatkérő? Az előzetes vitarendezési kérelmet nem az összegzés vonatkozásában nyújtottuk be, hanem még az ajánlat benyújtása előtt, értelemszerűen a korábbi Kbt. alapján indult eljárásban.
