Szerződés teljesítési határidejének módosítása

Kérdés: Lehet-e módosítani a szerződés teljesítésének határidejét? Amennyiben igen, milyen jogalappal?
Részlet a válaszából: […] ...előkészítése során megfelelő időtartamokat vett figyelembe a teljesítési határidő megállapítása során. "Az nem az ajánlatkérő mulasztásának eredménye és az ajánlatkérőn kívül álló objektív körülmény, hogy a (...) Zrt. majdnem hat hónappal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 8.

Kbt. márciusi változásai

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörükellátása során a közbeszerzési törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás juttudomásukra:]"k) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter"A Kbt. 327. § (2) bekezdés a) pontjában az "a), b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinekjogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sértivagy veszélyezteti.A kérelem– közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében azeredményhirdetésen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Kizáró okok igazolására vonatkozó tanácsi útmutató

Kérdés: Mikorra várható, hogy a Közbeszerzések Tanácsa kiadja a Kbt. 64. §-ának (1) bekezdésében jelzett útmutatót a kizáró okokkal kapcsolatos igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról? Ha már kiadta, hol található, és melyek a legfontosabb elemei?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg bírósági határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.A kizáró okokkal kapcsolatos személyi kör változása azerőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Közbeszerzés elmulasztásának szankciója

Kérdés: Egy klasszikus ajánlatkérőnél (központi költségvetési szerv) létszámleépítés volt, ami az adatelemzőket, kutatókat is érintette. A sürgető határidős feladatok miatt várni nem lehetett, ezért szerződés alapján egy külső céget is bevontak a feladatok megoldásába. A feltételek kb. az alábbiak voltak: megbízás minden negyedévben 4 millió forintig, de mindig a konkrét munkához igazodóan, konkrétan számla alapján. Az intézmény vezetőjét felmentették, s az egyik fő indok az volt, hogy pályáztatás nélkül kötött szerződést. Ha a havi szerződéses keretösszeget a szerződés végéig, azaz 2004 decemberéig felszorozzuk, akkor ez csekély mértékben túllépte az értékhatárt, de a várható feladatátcsoportosítás és a konkrét számlás elszámolás miatt valószínűsíthető volt, hogy a tényleges kifizetések a közbeszerzési értékhatár alatt maradnak, továbbá a nagyon közeli jelentéstételi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok miatt még az egyszerű eljárás sem fért volna bele a rendelkezésre álló időbe. Tényleges túllépésre nem került sor, mert négy hónappal a megállapodás megkötése után, közös megegyezéssel felbontották a szerződést, de ezt már nem a felmentett vezető eszközölte. A közbeszerzés elmulasztását hasonló körülmények között (leépítések, átszervezések, teljesítési kényszer, bizonytalanságok, az értékhatár csekély túllépése) hogyan szokták szankcionálni? Van-e esetleg erre precedens? Tudnak-e esetleg olyanról, hogy ilyesmi felmentési indokként szerepelt, vagy felmentéshez vezetett?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyalásos eljárás lebonyolítására lett volna szükség, mivel azátszervezés miatt a sürgősség nem az ajánlatkérő mulasztásából eredt. Azazlétezett, létezik jogszerű megoldás ebben az esetben is, amely legalább olyangyors, mint az egyszerű eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 14.

Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alá tartozás gyakorlati összefüggései

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti kizáró ok igazolására vonatkozó rendelkezések értelmében 2006. szeptember 24-ét követően az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatok alapján a jövőben az ajánlatkérőnek kell ellenőriznie a kizáró okok fennállását. Kérdéseink: - Az OMMF nyilvántartásában szereplő valamennyi foglalkoztató a Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjának hatálya alá tartozik-e a kizáró okok tekintetében – a jogkövetkezmény típusától, illetve a mértékétől függetlenül? - Abban az esetben, ha az OMMF nyilvántartásában szereplő foglalkoztató a 3/2006. (IX. 15.) SZMM rendelet 2. §-ában meghatározottak szerint a jogsértő állapotot megszüntette, és az erről kért igazolást csatolja pályázatához, mentesül-e a kizáró okok hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alvállalkozó az, aki a foglalkoztatásra irányulójogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségelmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekteljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 12.

A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása

Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alvállalkozó, aki a foglalkoztatásrairányuló jogviszony létesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentésikötelezettség elmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggőkötelezettségek teljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...(szervezet), aki (amely) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonylétesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségelmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekteljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy alvállalkozó az, aki a foglalkoztatásra irányuló jogviszonylétesítésével, a foglalkoztatásra irányuló bejelentési kötelezettségelmulasztásával és a külföldiek foglalkoztatásával összefüggő kötelezettségekteljesítésével kapcsolatban – öt évnél nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.

Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségével kapcsolatos Kbt.-módosítás

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Kbt. új, 2/A §-a? Megismerhető-e, illetve kapcsolódik-e hozzá törvényi indokolás?
Részlet a válaszából: […] ...tehát a vezető tisztségviselőnek a Gt. 29.§-a szerinti polgári jogi felelőssége a vezetői jogkörben hozottintézkedéseiért, illetve mulasztásaiért teljes körben érvényesül.A fentiekben részletesen – elsősorban gyakorlati szempontokés összefüggések alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
2