Érvénytelenség elvárt árbevétel hiánya miatt

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)
Részlet a válaszából: […] ...olyanajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagyjogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt naponbelül, a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Adatközlés teljesítésben személyesen részt vevők vonatkozásában

Kérdés: Mely esetekben szükséges/indokolt előírni, hogy a teljesítésben személyesen részt vevők nevét, képzettségét ajánlattevőnek közölnie kell ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező vagy egyéb érdekelt (azaz kérelmező), akinek jogát vagyjogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagyveszélyezteti.A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt naponbelül, a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg bírósági határozatbanmegállapított, és munkaügyi bírsággal vagy az adózás rendjéről szóló törvényszerinti mulasztási bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.2009. július 22-én az alábbi változások léptek hatályba:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattevők közvetlen megkeresése közösségi értékhatár alatt

Kérdés: A közbeszerzési törvény idei változásaiból adódóan merülnek fel kérdések a törvény végrehajtásával, gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Kérdésem a következő. 2009. április 1-jét követően a törvény szerinti nemzeti értékhatárt meghaladó, de közösségi értékhatárt el nem érő közbeszerzési eljárás kapcsán van-e lehetőség az ajánlati felhívás hirdetményben való közzétételének mellőzésére, azaz az ajánlattevők közvetlen megkeresésére? (2009. március 31-éig egyszerű közbeszerzési eljárás esetén volt erre lehetőség.)
Részlet a válaszából: […] ...határidők nem lennének betarthatóak; a rendkívüli sürgősséget indokolókörülmények azonban nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából;– a beszerzés nyilvánosan közzétett, bárki által igénybevehető és kivételesen kedvező feltételei csak rövid...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatok benyújtása, felbontása és elbírálása a Kbt.79-81. §-ai értelmében az alábbiak szerint kell, hogy történjen.Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásbanmegadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételihatáridő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...jelentkező vagy egyéb érdekelt(a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybeütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti.A (2) bekezdés alapján a kérelem a jogsértés megtörténtétőlszámított tizenöt napon belül,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] ...ha erre a körülményre a Kbt. 85. §-a szerint rákérdez, azazkiegészítő felvilágosítást kér. Megítélésünk szerint ennek elmulasztása miatt,valamint arra is tekintettel, hogy a bruttó árakat hasonlította össze, azajánlatkérő eljárása és értékelése,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Mérlegelési jogkörben meghatározott érvényességi követelmények megtámadhatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő mérlegelési jogkörében meghatározott egyéb érvényességi követelmények esetében tehet-e kifogást (megtámadhatja-e azokat) az ajánlattevő? Ha igen, milyen határidővel és milyen fórum előtt?
Részlet a válaszából: […] ...jutással veszi kezdetét. A jogsértésmegtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet.E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.A (3) bekezdés alapján az előző, (2) bekezdés szerintihatáridő számításakor a jogsértés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Eljárás keretösszeg "kimerítetlensége" esetén

Kérdés: 2006. év november-decemberében hét olyan tenderen vettünk részt – eredményesen –, ahol keretösszeget adtak meg szerződéses összegként azzal, hogy ą40 százalék lehet attól a (felhasználási) eltérés. A közbeszerzés értéke (a keretösszeg) 30 és 50 M Ft összeg között mozgott. Volt olyan kiírás, amelyben szerepelt az a kitétel is, miszerint az ajánlatkérő nem köteles a keretösszeg kimerítésére. A határozott idejű szerződések március-áprilisban lejártak, a "kimerített" összeg átlagosan 1 M Ft volt. Jogszerű-e az ismertetett eljárás, és hová fordulhat ebben az esetben az ajánlattevő – hiszen a végeredmény ismeretében feltehetően el sem indult volna a pályázaton? Az eljárás megfelel a közbeszerzés céljának, alapelveinek?
Részlet a válaszából: […] ...§-ai – a következők: – a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásravonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e részrendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye;– kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 6.