Nyilatkozat magánszemély kapacitást biztosító bevonása esetén

Kérdés: Milyen következménye van annak, ha a kapacitást biztosító helyett az ajánlattevő azt nyilatkozza, hogy a saját embere a bevont szakember, ugyanakkor a szakember önéletrajzából egészen más derül ki? Ebben az esetben hamis adatszolgáltatás történik, esetleg hiánypótlást kell elrendelni? Vagy magánszemély esetében ennek nincs relevanciája?
Részlet a válaszából: […] ...– mint magánszemély – közvetlenül bevonásra az ajánlattevő által a teljesítésbe, például megbízási szerződés, tehát nem munkavállalói jogviszony keretében, úgy hasonlóképpen kell eljárni, mintha jogi személy biztosítaná saját munkavállalóját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 9.

Új fakultatív kizáró ok a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt.-ben szerepel fakultatív kizáró okként, miszerint az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely megszegte a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította. A hivatkozott rendelkezés általános fogalmazása alapján nem tudjuk értelmezni, hogy milyen súlyú követelményszegések tartoznak ide. Például ha egy munkavállalónk üzemi balesetet szenvedett, és emiatt megállapították a felelősségünket, az már kizáró oknak minősül? (A hivatkozott melléklet alapján ennél súlyosabb kötelezettségszegést tartunk kizáró oknak.) És ha igen, lehetőségünk van öntisztázásra?
Részlet a válaszából: […] ...portálon, a Megbízhatósági Határozatok között érhető el.Case 1: STRABAG Property and Facility Services1.1 Kizáró okKérelmező munkavállalója 2015. május 7-én a munkáltató telephelyén végzett villamos karbantartási tevékenység közben munkabalesetet szenvedett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Szakember és az őt bevonó szervezet (személy) közötti jogviszony

Kérdés: Az alkalmasság igazolásában részt vevő szakembernek rendelkezni kell-e bármilyen jogviszonnyal az ajánlattevő, vagy az őt bevonó alvállalkozó, erőforrás-szervezet irányába az ajánlat­adás időpontjában?
Részlet a válaszából: […] ...jogviszonya, akkor nyilvánvalóan ugyanazon elbírálás alá kell esnie annak is, ha a kapacitást biztosító szervezet hiánypótlás keretében munkavállalót mutat be, vagy vele megbízási jogviszonyban álló szakembert.A Kbt. 55. §-a azonban a fennálló jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 10.

Változások a Kbt.-ben

Kérdés: Mi módosul a közbeszerzési törvényben 2013-ban?
Részlet a válaszából: […] ...munkahely: az akkreditált munkáltató általi foglalkoztatás, ha a munkáltató biztosít tranzit vagy tartós foglalkoztatást, és munkavállalóinak legalább ötven százaléka a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Béremelés teljesítésének igazolása

Kérdés: Az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi XCIX. törvény 6. §-a alapján az ajánlatkérő kérheti-e ajánlattevői nyilatkozat benyújtását az ajánlattételi felhívásban vagy a dokumentációban a bruttó 300 000 forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés teljesítéséről?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozásában a kérdés szerinti új kizáró okot nem aközbeszerzésekről szóló törvényben találjuk, hanem a kérdésben idézettmunkavállalói béremelésről szóló jogszabályban. A 2011. évi XCIX. törvény 6.§-ának (1) és (2) bekezdése az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Kizáró ok a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben

Kérdés: Hogyan kezeljük, amikor egy kizáró ok nem a Kbt.-ben, hanem egy másik törvényben jelenik meg, jelesül a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényben?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés releváns, hiszen az alacsony keresetűmunkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló2011. évi XCIX. törvény nem módosította a Kbt.-t, hanem a munkaügyiellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...az ajánlatábanköteles nyilatkozni arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e azadózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Eznem érinti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...megrendeléseesetében az ajánlattevő az ajánlatában köteles nyilatkozni arról is, hogy azajánlattétel során figyelembe vette-e a munkavállalók védelmére és amunkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ezazonban nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Jelentkezés a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe

Kérdés: Milyen – elsősorban gyakorlati – szempontokat kell figyelembe venni a hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe történő felvétel iránti kérelem kitöltésekor?
Részlet a válaszából: […] ...hivatalos közbeszerzési tanácsadói névjegyzékbefelvehető az a szervezet is, amelynek a tevékenységében személyesen közreműködőtagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogiszerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)-(2), illetve 8. §-ának (1)-(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] ...az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az előzőek szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.