Kivitelezői névjegyzékben szereplés vizsgálata építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetén kötelező-e vizsgálni minden esetben (nemzeti eljárásrend esetén is) a 322/2015. kormányrendelet 21. § (1) bekezdése szerinti építőipari kivitelezői névjegyzékben való szereplést? A kormányrendelet szerint a Kbt. Második része szerinti eljárásban kötelező az előírás az ajánlati felhívásban, azonban a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban az ajánlatkérő szintén a Második Részben meghatározott szabályok szerint jár el, tehát a 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyílt eljárás és a Kbt. 115. § szerinti eljárás esetén is kötelező-e az ajánlatkérőnek vizsgálni a kivitelezői névjegyzékben való szereplést?
Részlet a válaszából: […] ...bármely egyéb követelményt, vagy (...) – a) pont.Fentieknek megfelelően a kötelezés a közbeszerzési jogszabályokból nem vezethető le nemzeti rezsimben.(Kéziratzárás: 2021. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Alkalmassági követelmény előírhatósága nemzeti rezsimben

Kérdés: Szükséges-e indokolnom, ha a 115. § szerinti eljárás esetében nem írok elő alkalmassági követelményt?
Részlet a válaszából: […] ...a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges.A nemzeti rezsim szabályozása kifejezetten engedi az eltérést a Kbt. 115. § (2) bekezdésében, ahol egyértelműen megtiltja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Aránytalanul alacsony ár vizsgálata elektronikus licit esetén

Kérdés: Mikor vizsgálja az ajánlatkérő elektronikus licit esetében az aránytalanul alacsony árat? (Erre egyáltalán nem tér ki a szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] ...elektronikus licit szabályozása során a jogalkotó abból indult ki, hogy mint eljárástípust a Kbt.-ben rögzíti a nemzeti rezsim szabályai között, de a további szabályok alkalmazása során külön utal a vonatkozó kormányrendeletre – 424/2017. kormányrendelet. Erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Összefoglaló tájékoztató készítésének mellőzhetősége nemzeti rezsimben

Kérdés: Egy előadáson a következőket hallottam: a továbbiakban nemzeti eljárásrendben nem kötelező az összefoglaló tájékoztató közzététele. Mivel építési beruházás esetében ez 300-700 millió forintig kötelező, árunál és szolgáltatásnál pedig nemzeti rezsimben nincs más út, nem értem, mi az újdonság az új szabályban?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a közbeszerzési törvény 113-116. §-ai szerinti szabályokban foglalt eltérésekkel a Második Rész rendelkezéseit alkalmazni a nemzeti rezsim 112. § szerinti főszabálya szerint.A Kbt. 112. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az e rész hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben

Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
Részlet a válaszából: […] ...megindító felhívásban megjelölt időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról az EKR használatával. Speciális, a nemzeti rezsimbe illeszkedő szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 8.

Alkalmassági követelmény előírása nemzeti rezsimben

Kérdés: Kötelező-e alkalmassági követelményt előírnom nemzeti rezsimben?
Részlet a válaszából: […] ...válasz megadásához a nemzeti rezsim szabályait tekintjük át aszerint, hogy lehetővé teszi-e a szabályozás az alkalmassági követelmény előírásától való eltekintést, vagy erre vonatkozó kötelezettséget meghatároz-e. Válaszunkban a Kbt. 117. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 7.

Érvénytelen ajánlat elektronikus licitnél

Kérdés: Elektronikus licitnél a következőt olvasom a dokumentációban: nem érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejárta után nyújtották be, vagy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést. Hogyan írhatja elő ezt az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...félreértést azt eredményezheti, hogy az elektronikus licit maga egy eljárástípus nemzeti rezsimben, mely valójában egy elektronikus aukcióból áll. A vonatkozó, a Kbt. 116. §-a szerinti szabályozás ugyanis abból indul ki, hogy egyrészt a nyílt eljárás szabályait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Nyilatkozattevő és nyilatkozattétel kapacitást biztosító szervezet bevonása esetén

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárás során az alkalmassági követelményeknek való megfelelés igazolására az ajánlatkérő a 321/2015. kormányrendelet 20. §-ának (2) és 25. §-ának (2) bekezdése alapján lehetővé tette egyszerű nyilatkozat benyújtását. Az ajánlattevő azonban önmagában nem felel meg az alkalmassági követelménynek, csupán más szervezet (alvállalkozó) kapacitását bevonva válik alkalmassá a teljesítésre. Ilyen esetben a kormányrendelet szerinti nyilatkozatot kinek kell megtennie az ajánlatban? Az ajánlattevőnek, vagy a kapacitást biztosító más szervezetnek? Szükséges-e az egyszerű nyilatkozat mellé benyújtani a Kbt. 65. §-ának (7) bekezdése szerinti nyilatkozatokat is?
Részlet a válaszából: […] ...induljunk ki abból, hogy a nemzeti rezsimben induló eljárások esetében kizárható-e a kapacitást biztosító szervezet bevonása az ajánlattevő által. A Kbt. 112. §-a a törvény Második Részében meghatározott szabályok követését írja elő, a 113-116...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Közös ajánlattétel nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Jól értelmezzük-e, hogy a legutóbbi Kbt. módosítás eredményeképpen a Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése alapján nemzeti eljárásrendben már azok az ajánlattevők is jogosultak egymással közösen ajánlatot tenni, akiknek/amelyeknek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást közvetlenül megküldte?
Részlet a válaszából: […] A 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítás értelmében valóban nyújthatnak be közösen ajánlatot azok az ajánlattevők, akiket az ajánlatkérő felhívott ajánlattételre.A Kbt. 113. §-ának (2) bekezdése szerint az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
1
2