Ajánlati kötöttség a hiánypótlás függvényében

Kérdés: A hiánypótlás benyújtásával változik-e az ajánlati kötöttségünk időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...döntésétől függ, melyet az összes eljárásra irányadó általános szabályok rögzítenek.A Kbt. 81. § (11) bekezdése alapján a nyílt eljárásban nem lehet tárgyalni. A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 12.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései a kérdéskör vonatkozásában az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatát fenntartja;– a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíznapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződés, ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be; ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Hiánypótlási felhívás hiánypótlással nem orvosolható ajánlati hiba esetén

Kérdés: Hulladékszállítási szolgáltatás nyílt eljárása során az egyik bírálati részszempont a hulladékgyűjtő edények egyszeri ürítési díja. A díjat a dokumentáció előírásai szerint nettó forintban, egész számmal kell megadni, az ajánlattevő azonban az ajánlatában a díjat nem egész számmal adta meg. Megítélésünk szerint ez nem hiánypótolható, hiszen bírálati részszempontot érintene a hiánypótlás. Ugyanakkor ilyen és hasonló esetben, amikor hiánypótlással sem orvosolható az ajánlat hibája, kötelező-e felszólítani hiánypótlásra az ajánlattevőt, ha más hiányosságai is vannak, vagy hiánypótlás nélkül érvényteleníthető az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés kifejezetten nyílt eljárásról szól, azaz a kérdéses időpontban, amikor erről az ajánlatkérőnek döntenie kell, az ajánlati kötöttség már beállt. A Kbt. 67. §-a értelmében amennyiben értékelési szempontot érintene a hiánypótlás, nincs lehetőség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés értelmében a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíznapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződést– ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;– ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Aránytalanul alacsony ár kezelése elektronikus árlejtésnél

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)
Részlet a válaszából: […]  A félreértés az elektronikus árlejtéssel kapcsolatosszabályok és az aránytalanul alacsony árra vonatkozó szabály összhangjánakhiányából adódik. Az árlejtést a törvény úgy pozicionálja, hogy annak azértékelés szakaszában kell megtörténnie, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 15.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...– 87. § (3)bekezdés.[88. § (1) bekezdésének g) és h) pontja.]Más irányból érdemes tehát közelítenünk.A főszabály: a nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttségbeállása az ajánlattételi határidőtől kezdődik. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Ajánlat módosítása

Kérdés: Meddig van lehetőségem az ajánlat módosítására?
Részlet a válaszából: […] ...határidő lejárta időpontjában áll be, tárgyalásos eljárásbankésőbb, a tárgyalások befejezésekor.Ez azt jelenti, hogy nyílt eljárásban az ajánlattevő akorábban benyújtott ajánlatát az ajánlattételi határidő lejártáigvisszavonhatja, másikat adhat be...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Ajánlati kötöttség időtartama

Kérdés: Mihez igazodik az ajánlati kötöttség időtartama? Mennyi lehet a legkisebb és a leghosszabb időtartam? Az ajánlatkérő ebben a kérdésben szabadon dönt?
Részlet a válaszából: […] ...alapján maximum 30 (áru,szolgáltatás) vagy 60 (építési beruházás) napon belül kell eredményt hirdetniaz ajánlatok bontásától, azaz nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttségbeálltától számítva. Az eredményhirdetéstől 30 (áru, szolgáltatás) vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...címe a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de aközösségi értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési tárgyakra vonatkozónyílt eljárásának szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.
1
2