Keretszerződés a közbeszerzésben

Kérdés: A Kbt. nem szabályozza a keretszerződést, ezért ha közvetlen módon rendelni szeretnék, nem egyértelmű, melyik eljárástípust választhatom. Milyen esetben van lehetőség keretszerződés megkötésére a közbeszerzési szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...során az intézmény köteles érvényesíteni a keretszerződés feltételeit. A megrendelés nem lehet ellentétes a keretszerződéssel.Nyílt eljárás nem eredményezhet keretszerződést a fenti formában, hiszen önmagában az a szerződéses aktus, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdései a kérdéskör vonatkozásában az alábbi rendelkezéseket tartalmazzák:– az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást nyílt eljárás esetén az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Határidőn túli szerződéskötés lehetősége

Kérdés: A Kbt. 124. §-ának (5) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc – építési beruházás esetén további hatvan – nappal meghosszabbodik. A (6) bekezdés szerint az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni, amennyiben a törvény másként nem rendelkezik. Nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés megküldése napját követő tíznapos időtartam lejártáig. A (6) bekezdés "...amennyiben e törvény másként nem rendelkezik..." fordulata hogyan értelmezendő? A Kbt.-ben csak a tíznapos szerződéskötési tilalmi időszak alóli kivételeket találtuk – például 124. § (8) bekezdés. Lehetőség van a harminc/hatvan napon túli szerződéskötésre is? Amennyiben nincs, és ezen időszakban nem kerül sor a szerződéskötésre (a nyertest követő ajánlatokban szereplő ellenszolgáltatás nem áll az ajánlatkérő rendelkezésére, a nyertes pedig szervezeti/személyi átalakítás miatt vélhetőleg nem fog tudni szerződést kötni a meghatározott időtartam lejártáig), az eredményesnek minősített eljárást hogyan kezeljük?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés értelmében a (6) bekezdéstől eltérően az ott rögzített tíznapos időtartam letelte előtt is megköthető a szerződést– ha a nyílt eljárásban csak egy ajánlatot nyújtottak be;– ha a meghívásos, a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.

Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet a válaszából: […] ...– 87. § (3)bekezdés.[88. § (1) bekezdésének g) és h) pontja.]Más irányból érdemes tehát közelítenünk.A főszabály: a nyílt eljárás esetében az ajánlati kötöttségbeállása az ajánlattételi határidőtől kezdődik. Ennek megfelelően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […] ...az új Kbt. 30. §-ának (1) bekezdése szerint, mely rendelkezésértelmében az ajánlatkérő hirdetmény útján köteles közzétenni:– a nyílt eljárást megindító ajánlati felhívást;– a meghívásos, a hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárást és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Eredménytelenség közszolgáltató keretmegállapodásos eljárásában

Kérdés: Különös ajánlattevőnél, ha a keretmegállapodásos eljárás esetében csak két ajánlattevőm van, eredménytelen-e az eljárás? Egyáltalán megjelölhetem például a hirdetményben, hogy csak egy ajánlattevővel szeretnék tárgyalni közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...§ (1) A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Azelső részben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást,vagy a 14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárástköteles alkalmazni keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Keretmegállapodás egy ajánlattevővel

Kérdés: Mikor lehet egy ajánlattevővel keretmegállapodást kötni?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiak szerint. A keretmegállapodásos eljárás két részből áll. Az elsőrészben az ajánlatkérő (ajánlatkérők) a 13. cím szerinti nyílt eljárást, vagy a14-16. cím szerinti valamely meghívásos vagy tárgyalásos eljárást kötelesalkalmazni keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] ...címe a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de aközösségi értékhatárt el nem érő becsült értékű beszerzési tárgyakra vonatkozónyílt eljárásának szabályait tartalmazza. Ezek között ugyanakkor fellehető egyolyan lehetőség, mely a már beállt ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Aránytalan szolgáltatás szerződéstervezetben

Kérdés: Hogyan orvosolható az a helyzet, ha a szerződéstervezetben az ajánlatkérő által megjelölt kötbérmérték túlzottan magas?
Részlet a válaszából: […] ...vetetni ajánlattevő ezzel kapcsolatos ellenvéleményét, amennyibennincs lehetőség a szerződés megváltoztatására (például nyílt eljárásnál, vagyakár tárgyalásos eljárásnál az ajánlatkérő nem engedi a kötbér mértékétmódosítani). El kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 23.

Szubjektív elemek érvényre juttatása a részszempontok között

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?
Részlet a válaszából: […] Az esztétikai részszempontok érvényre juttatásánál bevettgyakorlat, hogy a bírálóbizottság tagjai – szakvélemény alapján – pontozzák azajánlat egyes elemeit. Ebben az esetben azonban vigyázni kell, hogy abírálóbizottsági tagok keze is meg legyen kötve, tehát érvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
1
2