4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Korábbi sikertelen nyílt eljárást követő hirdetmény nélküli eljárás indítása I.
Kérdés: A nyílt eljárás során építési beruházásra olyan értékű ajánlatok érkeztek, amik messze meghaladták a becsült értéket, így a beszerző érvénytelenné nyilvánította az eljárást. Ezt követően a korábbiakban már volt ilyenre példa, hogy emiatt volt lehetőség közvetlen szerződést kötni ún. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás keretében. A tanácsadó azonban ezt nem indítja el, pedig volt már erre lehetőség eddig. Mi erről a véleményük?
2. cikk / 4 Ajánlatkérői szándék jelzése hirdetményben
Kérdés: Van-e mód arra, illetve jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő a hirdetményben jelezze, a későbbiekben élni kíván a Kbt. 125. § (3) bekezdés b) pontja szerinti lehetőséggel, az ott meghatározott feltételekkel?
3. cikk / 4 Egy ajánlat tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Nem vezet-e visszaélésre az, ha tárgyalásos eljárásban csak egy ajánlat érkezik, és az ajánlatkérő az egyetlen ajánlatot tevővel tárgyal? Összeegyeztethető-e ez a közbeszerzés jogintézményével, indokával?
4. cikk / 4 Eljárásrend építési beruházás II. ütemének megvalósítása esetén
Kérdés: Építési beruházásként készül egy termálfürdő I. üteme. A munka a befejezéshez közeledik, a II. ütem indítása a következő napirend. Tárgyalásos eljárás alkalmazható-e, avagy kötelező nyílt eljárás kiírása akkor, ha a II. ütem szükséges a létesítmény teljes működéséhez, azt késedelem nélkül pedig csak az eredeti kivitelező tudja végezni, és a szerződést a régi Kbt. alapján folytatott eljárás eredményeként kötötték meg 2004 tavaszán?
