Nem egy meghatározott adat a felolvasólapon

Kérdés: Az egyik ajánlattevő a felolvasólapon a "vállalt teljesítési idő" értékelési részszempontra a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal ellentétben nem egy konkrét értéket (pl. 24 hónap) adott meg, hanem egy "tól-ig" értéket: 24-36 hónap. Ezen értékelési részszempontra a kötelezően megajánlandó minimális érték a 24 hónap volt. Az ajánlatában sehol máshol nem szerepel a vállalt teljesítési idő, kizárólag az említett felolvasólapon. Érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatot, vagy az ajánlatkérő értelmezheti úgy, hogy az ajánlattevő a kötelezően előírt minimum 12 hónapos teljesítési időt tulajdonképpen megajánlotta, és mivel az értékelési sorrendet a "12-36 hónap" megajánlás nem befolyásolja, így az ajánlat érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 131. § (1) bekezdése az alábbiak szerint:"Kbt. 131. § (1) Eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést a nyertes ajánlattevővel – közös ajánlattétel esetén a nyertes ajánlattevőkkel – kell írásban megkötni a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál

Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
Részlet a válaszából: […] Igen, ez a gyakorlat, hiszen a keretmegállapodás jogalapjától függően van lehetőség arra, hogy a keretmeg­állapodás minden részletkérdésre kiterjedjen, és közvetlenül rendelhessen az ajánlatkérő, vagy arra is, hogy a keretmegállapodás alapján újraversenyeztetés történjen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Hiánypótlás elrendelése igazoláshiány esetén

Kérdés: El kell-e rendelni a hiánypótlást, ha a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerint minimális igazolást nyújtott be az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] ...a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi ok értelmezése

Kérdés: A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján eredménytelen az eljárás, ha – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be az ajánlattételi határidőben legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidőben legalább két részvételi jelentkezést. Ha az ajánlatkérő az eljárásban biztosítja a részajánlattételi lehetőséget, és alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerinti eredménytelenségi okot, akkor a két ajánlatnak (megoldási javaslatnak), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi szakaszában a részvételi jelentkezésnek eljárásonként vagy részfeladatonként kell beérkeznie? Adott egy egyszakaszos eljárás két részajánlattételi lehetőséggel. Az ajánlattételi határidőben egy ajánlat érkezik be az 1. részfeladatra, és egy ajánlat érkezik be a 2. részfeladatra is. Ez esetben mikor jár el jogszerűen az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja alapján: ha eredménytelenné nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy mindegyik részfeladatra csak egy ajánlat érkezett be, vagy ha eredményessé nyilvánítja az eljárást, tekintve, hogy az eljárásban két ajánlatot benyújtottak?
Részlet a válaszából: […] ...nem nyilvánítható egy adott rész tekintetében nyertesnek, az értékelési szempontok alapján soron következő ajánlattevő lesz a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Abszolút értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: A D. 359/2017. számú eset alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy az abszolút értékelési módszer nem használható az értékelésnél. Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...a 2. § (1)-(5) bekezdésében foglalt alapelvek betartását.A jogorvoslati fórum döntése utal a Közbeszerzési Hatóság útmutatójára a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (K. É. 2016. évi 147. szám, 2016. december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...90 napra a szerződéskötést követően.A pontosított 28. § (1) bekezdés szerint tehát az ajánlatkérőként szerződő fél és a nyertes ajánlattevőként szerződő fél a szerződés megkötését követően az árazott költségvetés tételei tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Értékelési szempontokra vonatkozó szabályok az új Kbt.-ben

Kérdés: A 2015. november 1-jétől hatályba lépő Kbt.-szabályok hoznak-e változást az ajánlatok értékelési szempontjai vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...alábbiakban az újdonságokat kiemelve ismertetjük az új szabályozás értékelési szempontokra vonatkozó tartalmát.A nyertes ajánlattevő kiválasztásának szempontrendszerét az új szabályozás három csoportra osztja, a legalacsonyabb ár, a legalacsonyabb költség és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] ...a nyertes ajánlat helyett másik ajánlat nyertességét lehetővé tették volna; vagy– a módosítás a szerződés gazdasági egyensúlyát a nyertes ajánlattevő javára változtatja meg; vagy– a módosítás a szerződés tárgyát az eredeti szerződésben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.