GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...négy eljárásával kapcsolatos, mely jogorvoslati eljárások indítása közérdekű bejelentésre történt. Maga a bejelentés is a nyertes ajánlattevőnek az előre nem ismert becsült értékhez képesti kis különbségére utalt. A jogorvoslati fórum ugyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Ajánlati biztosíték érvényesítése árlejtésnél

Kérdés: Hogyan tudok ajánlati biztosítékot érvényesíteni árlejtés esetében?
Részlet a válaszából: […] ...is elvégezheti. Az ajánlatkérő az árlejtés befejezését követően az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolási kötelezettségének eleget tett, és akinek ajánlata a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményéről.Ennek a meghosszabbítását teszi lehetővé a Kbt. 131. §-ának (5) bekezdése, de már a szerződésmegkötés érdekében a nyertes ajánlattevő (és amennyiben releváns, a második ajánlattevő) vonatkozásában az alábbiak szerint:A fenti bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...módja azonos azzal, mintha az ajánlatkérő az összegezést támadná, azonban a tudomásra jutást ebben az esetben is igazolnia kell a nyertes ajánlattevőnek.A Kbt. 137. §-ának (3) bekezdése értelmében a kérelem – a (4) bekezdés szerinti eltéréssel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ajánlati kötöttség értelmezése

Kérdés: Értelmezhetetlen a Kbt. 65. §-ának ajánlati kötöttségre vonatkozó része, amennyiben kétszakaszos eljárásról van szó. Rávilágítanának, hogyan gondolta ezt a jogalkotó?
Részlet a válaszából: […] ...amelyszerint az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevőkrészére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdésszerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...részére az írásbeliösszegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni – Kbt. 96.§-ának (2) bekezdése;– ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincsjelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor nem zárjaki az ajánlattevő támadását – gondolunk itt arra az esetre, amikor ajogorvoslati fórum az ajánlatkérőre és a nyertes ajánlattevőre szabott kibírságot akkor, amikor a nyertes ajánlattevő nem kötött szerződést a 10százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...................... KÉnyilvántartási szám ...................1. a) Az ajánlatkérőként szerződő fél neve és címe:b) A nyertes ajánlattevőként szerződő fél neve és címe:2. a) A közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésmeghatározása:b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.