Kizáró okok és alkalmassági követelmények előírása-igazolása nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.
Részlet a válaszából: […] ...a (4) bekezdés szerint az igazolások benyújtására. Az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésben csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelmények, a kizáró okok és a 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Nyári Kbt.-változások és hatályuk

Kérdés: A nyár folyamán két alkalommal is változott a közbeszerzési törvény. Melyek ezek a változások, és mikortól kell alkalmazni azokat? És várható-e, hogy a jövőben folyamatosan változik majd a törvény?
Részlet a válaszából: […] ...a 125. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben akiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló – a korábbinyertes ajánlattevővel kötött – szerződés, illetőleg szerződések becsültösszértéke meghaladhatja az eredeti építési beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Szerződéstervezettel kapcsolatos problémák

Kérdés: Lehet-e eltérés a dokumentációban megjelenő szerződéstervezet és az aláírt szerződés között? Az ajánlattevő kérheti-e, és ha igen, milyen körben a szerződéstervezet megváltoztatását? Ha kérheti, mennyi idő áll rendelkezésére kérelme előterjesztésére?
Részlet a válaszából: […] ...szakaszának lezárását követően már nincs lehetőség. Aszerződéstervezet ugyanakkor olyan mértékben biztosan kell, hogy változzon,hogy a nyertes ajánlattevő kapcsolattartója, illetve az ajánlattevő neve,székhelye stb. kell, hogy bekerüljön, azaz ebből a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 10.

Üzleti titok és közbeszerzések nyilvánossága

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?
Részlet a válaszából: […] ...és az általa tett ajánlathoz viszonyítottelőnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembevéve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (Kbt. 73. §).A kérdező valószínűleg a fenti, 97. §-ra gondolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg aszolgáltatásteljesítéshez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőlegszolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés,illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.