Döntésképtelenség az eljárás eredménye vonatkozásában

Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem képes dönteni az eljárás eredményéről? Köteles a szerződéskötésről szóló tájékoztatót 120 napon belül feladni?
Részlet a válaszából: […] ...eredményéről.Ennek a meghosszabbítását teszi lehetővé a Kbt. 131. §-ának (5) bekezdése, de már a szerződésmegkötés érdekében a nyertes ajánlattevő (és amennyiben releváns, a második ajánlattevő) vonatkozásában az alábbiak szerint:A fenti bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 10.

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó eljárási szabályok között.Ennek megfelelően a Kbt. 131. §-ának (9) bekezdése rendelkezik arról, hogy az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel szemben csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Előírás ajánlati biztosíték teljesítésére

Kérdés: Az ajánlatkérő nem határozta meg a felhívásban, hogy az ajánlati biztosíték előírására milyen formában teljesíthetjük. Ez így jogszerű?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvánítását, vagy az eljárás eredményéről az ajánlattevőknek megküldött értesítést követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a 124. § (4) bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] ...ennek ellenére a Kbt. értelmében további vizsgálatra van szükség,hogy mely ajánlat érvényes, és ennek alapján kerül sor a nyertes ajánlattevő meghatározására.Az árlejtés végén tehát a rendszer automatikusan kiértesítiaz érintetteket, de az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlati biztosíték visszafizetése ajánlatot nem tevőnek

Kérdés: Vissza kell-e fizetni az ajánlati biztosítékot annak az egyéb érdekeltnek, aki nem tesz ajánlatot, de megveszi a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...visszavonását, ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását,illetőleg az eljárás eredményének kihirdetését követő tíz napon belül; anyertes ajánlattevő, valamint – a törvény 91. §-ának (2) bekezdése szerintiesetben – a második legkedvezőbb ajánlatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 23.

Ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban, a részvételi felhívásban szereplő ajánlati biztosítékot az ajánlattevő az ajánlattételi szakaszban nem fizette be, hiánypótlás keretében kérte azt az ajánlatkérő. Szabályszerű-e, ha hiánypótlásban pótoltatja a befizetést az ajánlatkérő? Ha igen, milyen jogszabályi felhatalmazás alapján teheti meg ezt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 13.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos értelmezési problémák

Kérdés: Mikortól túlzott mértékű az ajánlattételi biztosíték? Figyelembe vehető-e az ajánlati biztosíték összegének megállapításánál az, hogy a kiíró a beszerzést – részben vagy egészen – támogatás igénybevételével kívánja megvalósítani? Kötelező e minden esetben az ajánlati biztosítékra kötelezés vagy annak megkövetelése az ajánlatkérő belátásától függ?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 28.

Ajánlati biztosíték pótolhatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] ...megsértésepéldául ennek minősül) vagy mulasztás miatt jogorvoslati eljárást lehetkezdeményezni az ajánlatkérő ellen. Ezt indíthatja a nyertes ajánlattevő,illetve bármely eljárási szereplő (ajánlattevő, részvételre jelentkező, egyébérdekelt), akinek jogát vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
1
2