Ajánlatban nevesített szakember vagy alvállalkozó bevonásának kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell helyesen értelmezni a Kbt. 138. § (4) bekezdését, továbbá konkrétan milyen kötelezettséget ró ez a jogszabályhely a nyertes ajánlattevőre és az ajánlatkérőre?
Részlet a válaszából: […] ...az alvállalkozó által indított kártérítési perben. A nevesítés ugyanakkor nem keletkeztetett szerződéskötési kötelezettséget a nyertes ajánlattevő és a nevesített alvállalkozó között, ami azt jelentette, hogy jogtalan mellőzés esetén a bíróság nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 13.

Alvállalkozó igénybevétele nemleges nyilatkozat mellett

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?
Részlet a válaszából: […] ...venni kívánt alvállalkozó cseréjét teszi lehetővéaz alábbiak szerint.A közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapjánnyertes ajánlattevőként [91. § (2) bekezdése] szerződő félnek, vagy – ha azajánlatkérő gazdálkodó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Alvállalkozó igénybevétele, közös ajánlattétel kizárása

Kérdés: Megteheti-e azt az ajánlatkérő, hogy kizárja alvállalkozó igénybevehetőségét, illetve a közös ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 304.§-ának (1)–(3) bekezdései a következőket tartalmazzák.A közbeszerzésiszerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [Kbt. 91.§-ának (2) bekezdése] szerződő félnek, vagy – ha az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 17.

Konzorciumi, alvállalkozói teljesítés aránya

Kérdés: Hogyan alakult a Kbt. módosítását követően a konzorciumi tagok, valamint az ajánlatkérői és alvállalkozói teljesítés megoszlása, aránya? Milyen maximális mértékben vonható be alvállalkozó a teljesítésbe?
Részlet a válaszából: […] ...meg az alábbiakszerint.A Kbt. 304. §-ának (1) bekezdése alapján a közbeszerzésiszerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként [91. § (2)bekezdés] szerződő félnek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Szerződésteljesítés különleges feltételei

Kérdés: Milyen különleges feltételek vonatkozhatnak a szerződés teljesítésére az új szabályozás szerint?
Részlet a válaszából: […] ...2008-as Kbt.-módosítás legfontosabb eleme, hogy a nyertesajánlattevő mellett a nyertes ajánlattevő kizárólagos részesedésével létrehozottgazdálkodó szervezetnek (projekttársaság) kell teljesíteni. A módosítás kiemelia projekttársaság szerepét, és egyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Nettó ár figyelembevételének esete

Kérdés: Egyik utóbbi számukban megjelent véleményükkel nem teljesen értek egyet, kérem ezért szíves válaszukat az alábbi kérdésre. Költségvetési szerv szolgáltatásra kér ajánlatot, amelynek értéke ugyan nem éri el a közbeszerzési értékhatárt, de az egybeszámítási szabályok miatt egyszerű eljárás lefolytatására kerül sor. Az Önök szerint nyertesnek számító (legalacsonyabb) nettó árra a vállalkozó 20 százalékos forgalmi adót számol, az azt követő legjobb ajánlat alanyi mentes, ezért a bruttó ára alacsonyabb, mint a legalacsonyabb nettó árat ajánlóé. (Az értékelés szempontja a legalacsonyabb ajánlati ár volt, nem nevesítve, hogy bruttó vagy nettó, de valamennyi értéket meg kellett adni). Véleményem szerint a Kbt. egyik alapelve szerint (közpénzek ésszerű felhasználása) a nyertes az, aki felé a legkisebb a költségvetési szerv kifizetési kötelezettsége, a Kbt. 57. § (2) bek. a) pont szerinti megfogalmazás – "a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás" – is ezt mondja. A nettó árat akkor kell figyelembe venni, ha a közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét vizsgáljuk (35. §). Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont alegalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint anyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.)Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Hiánypótlás ajánlati biztosítékra

Kérdés: Az ajánlatkérő lehetőséget biztosított teljes körű hiánypótlásra, azonban az ajánlati biztosíték esetében úgy rendelkezett, hogy ott hiánypótlásra nincs lehetőség. Azaz ha az ajánlati biztosíték nyújtása nem igazolt, vagy a rendelkezésre bocsátását igazoló dokumentum tartalmilag vagy formailag nem felel meg a kiírásban foglaltaknak, az ajánlat érvénytelen. Nem diszkriminatív ez a kitétel?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását, illetőleg az eljáráseredményének kihirdetését követő tíz napon belül;– a nyertes ajánlattevő, valamint – a Kbt. 91. §-ának (2)bekezdése szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben

Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor nem zárjaki az ajánlattevő támadását – gondolunk itt arra az esetre, amikor ajogorvoslati fórum az ajánlatkérőre és a nyertes ajánlattevőre szabott kibírságot akkor, amikor a nyertes ajánlattevő nem kötött szerződést a 10százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.

Tévesen megadott áfakulcs korrekciója

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési eljárásban nettó módon kell a közbeszerzésértékét meghatározni (Kbt. 35. §), ebből következően nettó értéken kell azajánlatokat benyújtani, és a nettó értékeket kell az értékelés során isfigyelembe venni. Az áfamértéket ettől függetlenül meg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés valószínűleg a Kbt. 99. §-ának (4) bekezdéseszerinti rendelkezéssel függ össze. A rendelkezés szerint a közbeszerzésiszerződést – annak nyilvánosnak minősülő részét – az ajánlatkérőnek, amennyibenrendelkezik honlappal, a szerződés megkötését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 31.
1
2