GVH-bejelentési kötelezettség

Kérdés: Az elmúlt időszakban a Közbeszerzési Döntőbizottság számos határozatot hozott közérdekű bejelentés nyomán lefolytatott vizsgálat eredményeként, amelyekben elmarasztalta az ajánlatkérőt többek között hatósági bejelentésének elmulasztása miatt. A döntések szerint a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő nem biztosította a verseny tisztaságát, megsértve ezzel a Kbt. 2. § (1) bekezdésében foglalt közbeszerzési alapelvet, valamint nem tett eleget a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének a Gazdasági Versenyhivatal felé. (D.101/15/2024., D.102/15/2024., D.108/16/2024., D.113/16/2024.) Mi lett volna az ajánlatkérő részéről a megfelelő eljárás? Milyen eljárási cselekményeket kellett volna alkalmaznia az ajánlatkérőnek az eljárása során? Ha a becsült érték és a legkedvezőbb ajánlati ár hasonlóságának észlelését követően felvilágosításkérés kerül kiküldésre az ajánlattevő felé, a kapott válasz alapján az ajánlatkérő dönthet-e úgy, hogy nem szükséges a Kbt. 36. § (2) bekezdése szerint a bejelentés megtétele? Amennyiben az ajánlatkérő az esetleges indokolást elfogadja, úgy az általa meghozott döntéssel nem vonja el a GVH hatáskörét? Ha a benyújtott ajánlatok ajánlati árai között nem jelentős a különbség, vagy valamennyi ajánlat ajánlati ára megközelítőleg egyezik, akkor a Kbt. 36. § (2) bekezdésének alkalmazása indokolatlan? Amennyiben az ajánlatkérő mégis értesíti a GVH-t a Kbt. 36. § (2) bekezdésének megfelelően, akkor a kifogásolt ajánlat minek minősül, érvénytelennek kell tekinteni, vagy az eljárás eredménytelen? Milyen jogkövetkezményeket von maga után az, ha érvénytelennek kell esetleg tekinteni az ajánlatot, vagy az eljárás eredménytelen, és utólag a GVH mégsem állapít meg jogsértést?
Részlet a válaszából: […] ...négy eljárásával kapcsolatos, mely jogorvoslati eljárások indítása közérdekű bejelentésre történt. Maga a bejelentés is a nyertes ajánlattevőnek az előre nem ismert becsült értékhez képesti kis különbségére utalt. A jogorvoslati fórum ugyan az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 12.

Szerződésszegés – alvállalkozói adatszolgáltatás elmulasztása

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogi eszközökkel élhetünk, ha az ajánlattevő a Kbt. 138. § (3) bekezdése szerinti, az alvállalkozót megillető ellenszolgáltatásra vonatkozó adatokat nem adja át részünkre?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az alvállalkozói teljesítést követően az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 14.

Bírságmérték arányossága

Kérdés: A 181/2022. ügyben a Közbeszerzési Döntőbizottság kiszabott egy 5 millió forintos bírságot azért, mert egy alvállalkozó későn lett bejelentve. Más ügyekben sokkal kisebb bírságokat látok. Miért fontos egy bejelentés akkor, amikor egyébként a határozat szerint nem a teljesítéssel van gond? Ebben az esetben mi az oka annak, hogy nem közös bírság kerül kiszabásra, amit a T-Systems ügy lehetővé tesz?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás keretében lehetőség van arra, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Konzorciumi ajánlatkérők felelőssége

Kérdés: Ha konzorciumi ajánlatkérők indítanak közbeszerzési eljárást, majd a teljesítés során kiderül, hogy a megrendelés a keretmegállapodásból jogszerűtlen volt, akkor mindhárom ajánlatkérőt éri a retorzió, vagy csak azt, aki/amely jogszerűtlenül megrendelt? Érvényesül-e ebben az esetben az egyetemleges felelősség?
Részlet a válaszából: […] ...jogorvoslati eljárás keretében lehetővé teszi, hogy a jogsértésért ne csak az ajánlatkérőnek, hanem a közbeszerzési szerződés nyertes ajánlattevőjének is megállapítsák a felelősségét, és vele szemben bírságot szabjanak ki abban az esetben, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítása rendkívüli sürgősséggel szerződés megszüntetése esetén

Kérdés: Ha a Kbt. alapján megszüntethetem a szerződést, mert a nyertes ajánlattevő kizáró ok hatálya alá került, az elegendő indok-e hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás indítására rendkívüli sürgősséggel?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben ismertetett rendkívüli sürgősségen alapuló jogalap megállhat. A kérdés ugyanakkor a kizáró ok hatálya alá kerülő nyertes ajánlattevőre utal, azaz arra a megszüntetései okra, mely a Kbt.-ből ered, és alkalmazása kötelező. Az okokat a Kbt. 143....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező összeférhetetlensége automatikusan következik a 322/2015. kormányrendeletből?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő álláspontja szerint ezt a hasonlóságot okozhatta az is, hogy "a tervező cég a tervezői költségvetést éppen a későbbi nyertes ajánlattevőtől korábban bekért indikatív árajánlat alapján készítette el. Ezt támasztja alá az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

E-közbeszerzés lehetősége a jelenlegi szabályok alapján

Kérdés: Most milyen szempontból van lehetőség elektronikus közbeszerzésre? Mert a hirdetmény-ellenőrzések közölték velem, hogy nem folytathatok le elektronikusan közbeszerzést, és én ezzel nem értek egyet.
Részlet a válaszából: […] ...részére az írásbeliösszegezést az eredményhirdetés napján postai úton kell feladni – Kbt. 96.§-ának (2) bekezdése;– ha a nyertes ajánlattevő az eredményhirdetésen nincsjelen, az ajánlatkérő az igazolások benyújtására az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.