Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...alább felsorolt esetek jelentenek.A Kbt. szerint a végső határidő, melyen túl elvileg nem nyúlhat a szerződéskötés folyamata, egy nyertes ajánlattevő esetében 30 nap áru- és szolgáltatásbeszerzés esetében, és 60 nap építési beruházás megvalósítására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Kizárólagos jog, hirdetmény nélküli eljárás

Kérdés: Ha tovább szeretném terveztetni a beszerzés tárgyát az eredeti tervezővel, a kizárólagos jog miatt egyértelmű-e a hirdetmény nélküli eljárás, azaz van-e jogom indítani, vagy nem érdemes megpróbálni?
Részlet a válaszából: […] ...általa rendelkezésre bocsátott tervekkel kapcsolatban a tervezővel kötött szerződés feltételeiben biztosítania kell, hogy annak alapján a nyertes ajánlattevő jogdíj fizetése nélkül jogosult legyen a terveknek az általa elvégzendő tervezési feladathoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.

Szerződéskötés jogorvoslati eljárás mellett

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint, amennyibenjogorvoslati eljárás indul, az ajánlatkérő nem kötheti meg a szerződést az ügyérdemében hozott vagy a közbeszerzési ügy befejezését eredményező határozatmeghozataláig, kivéve ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg aszolgáltatás teljesítéséhez, az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőlegszolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés,illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Elhatárolási kérdések építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházás esetében hogyan határolható el egymástól pontosan a többletmunka, a pótmunka és a kiegészítő beruházás? A kiírt beszerzés vállalkozási szerződésében mekkora tartalékkeretet lehet megjelölni, abban milyen feltételekkel lehet többletmunkára és pótmunkára forrásokat elkülöníteni? Amennyiben többletmunka, pótmunka vagy kiegészítő beruházás szükségessége merül fel, úgy milyen eljárásokat kell követni?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez; az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőlegszolgáltatásra irányuló – a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött – szerződés,illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.