5 talált cikk a szerződéskötési moratórium , feltétel , Ket. , beszerzési ár , nyertes ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?

Kérdés: Négy éve közbeszerződési szerződést kötött vállalkozásunk. A teljesítésbe 10 százalékot meghaladó mértékben alvállalkozót vontunk be. Az alvállalkozó most felszámolás alá került. Mi a teendő? Teljesíthet tovább?

Kérdés: Az ajánlatkérővel 2 éves szerződést kötöttünk, amely a második év végén további egy évre meghosszabbítható – a szerződés rendelkezései szerint. Kérdéseink: A szerződést a Kbt. mostani módosítása előtt kötöttük, a meghosszabbítás dátuma és a meghosszabbított rész már a módosítást követő időszakra esik. Erre a március 31-éig érvényes szabályok alkalmazandók? Ha a felek eleve kikötötték a hosszabbítás lehetőségét egy évre, és ennek alapján meghosszabbítják azt, az ugye törvényes? A felek a szerződés meghosszabbítást követő lejárata után is szeretnének az adott közbeszerzési tárgy vonatkozásában szerződni. Erre milyen törvényes lehetőségük van? Azonos feltételekkel meghosszabbítható-e a – már meghosszabbított – szerződés és milyen időtartamra? Vagy: milyen eljárást alkalmazzon az ajánlatkérő, hogy továbbra is az eddigi ajánlattevő nyújthassa részére az adott szolgáltatást? Esetleg – a beszerzési tárgy kivételével – egyes feltételek módosíthatók-e – már amennyiben van lehetőség további szerződéskötésre?

Kérdés: Egy adott tenderen az ajánlatkérő nyertesnek hirdetett ki egy ajánlattevőt. Az eredményt a második legjobb ajánlatot tevő megtámadta, az eljárás jelenleg is folyik. A szerződést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő megkötötte, az ajánlattevő azt egy éve a fentiek ellenére teljesíti. Ajánlatkérő honlapján a szerződés nem szerepel. Jogszerű-e ez így, illetve mi értelme van ebben az esetben a bírósági eljárásnak? Mit lehet ilyen esetben egyáltalán kérni a bíróságtól (döntőbizottságtól)?

Kérdés: Iskolánk – konyhájának nyersanyagszükségletéhez – (európai uniós értékhatár feletti) nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatásával szerződést kötött húsbeszállításra egy vállalkozóval 2005. szeptember 13-án, 4 éves időtartamra. A kiírás szerint bírálati szempont volt az áremelés mértéke (évente egyszer a mindenkori KSH adatai szerint infláció 0 százaléka 10 pont, 50 százaléka 5 pont, 100 százaléka 0 pont). Az említett vállalkozó 0 százalékos áremelést vállalt 4 évre, ezzel nyerte el a pályázatot. 2006. július 28-án kelt levelében a Kbt. 303. §-ára hivatkozva (szerződéskötéskor előre nem látható ok következtében) 15 százalékos áremelést kezdeményezett – nem az infláció százalékában, hanem egyszeri áremelésként – azzal, hogy ha ezt nem fogadjuk el, felbontja a szerződést. A szerződésünkben erre nincs külön utalás. Milyen lehetőség van a probléma megoldására? Módosítható-e a szerződés? Egyszeri áremelés után a szerződés változatlanul hagyása mellett milyen szankciókat von maga után a módosítás a felekre? A kiírónak milyen jelentési kötelezettségei vannak?