Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] ...erősíti a Kbt. 41/A. §-a, amely (4) bekezdésében kifejezetten utal arra, hogy űrlap kitöltése esetében a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának kell tekinteni az űrlapot.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés alapján az EKR-ben elektronikus úton tett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] ...bocsátott erőforrásokat a szerződés teljesítése során ténylegesen igénybe fogja venni, és ennek módjáról nyilatkozik, ilyen nyilatkozatnak tekintendő az is, ha a szervezet alvállalkozóként megjelölésre került, vagy– ha az alkalmassági követelmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Aláírások pótlása

Kérdés: Az ajánlat egy részéről lemaradt a cégjegyzésre jogosultak aláírása. Pótolható hiánypótlási eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége áll fenn a hiánypótlás biztosítására, továbbá ha nem egyértelműek, a kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében erre szükség van. A kérdésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Ajánlatkérő által előírt formai követelmények köre

Kérdés: A Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit. Ez az ajánlatkérő által előírt formai követelmény megjelölés pontosan mit takar, meddig terjed ez a korlát? Ha például az ajánlatkérő előírja, hogy egy nyilatkozatot, vagy egy szerződéstervezetet az ajánlatban cégszerűen aláírva kell benyújtani és az ajánlattevő nem e szerint jár el, akkor ez ebbe a kategóriába tartozik még? Vagy az ilyen ajánlat már érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] ...meghatalmazás útján jogosult az ajánlattevő képviseletére.Amennyiben az ajánlatkérő maga a formai követelmények közé sorolja egy-egy nyilatkozat benyújtását, akkor érvénytelenségi okot nem keletkeztet, amennyiben az ajánlattevő ezt nem teljesíti. Ha azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Alvállalkozó iratainak csatolása

Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
Részlet a válaszából: […] ...a 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 10. §-a szól, csak az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek biztosít lehetőséget nyilatkozat benyújtására. A választható, Kbt. 57. § szerinti kizáró okok alkalmazása esetében lehetőség van az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Ajánlatkérő iratainak postai kézbesítése

Kérdés: Van-e olyan rendelkezése a Kbt.-nek, amellyel kizárja, hogy bármely iratot postai úton küldjön meg az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...indokolt esetben van lehetőség.A törvény 35. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között minden nyilatkozattétel – ha a közbeszerzési törvényből más nem következik – írásban történik.A (2) bekezdés úgy rendelkezik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.

Felvilágosításkérés minősítése

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassággal, illetőleg azajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatosnem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázásaérdekében. A felvilágosítás megadása a (2) bekezdés szerinti eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 21.

Ajánlati elemek pótolhatatlansága

Kérdés: Vannak-e olyan ajánlati elemek, amelyekre nem biztosítható a hiánypótlás lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét;– a hiánypótlás a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagya dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmassággal, illetőleg azajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatosnem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázásaérdekében. Ez azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.Végül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Kiírással ellenétes hiánypótlási felhívás

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy ha változásbejegyzés iránti eljárás van folyamatban a cégbíróságon, akkor az ajánlattevőnek nyilatkozattal kell igazolnia az eljárás, illetve a változás alatt álló adatkört. Ehhez képest hiánypótlásra hívta fel az érintett ajánlattevőt, hogy e körben csatolja a Cégszolgálat igazolását, ha a kérelmet elektronikus úton nyújtotta be. Erre lehetősége van az ajánlatkérőnek? És milyen igazolást fogad el az ajánlattevő? Azt is, amit az ügyvéd elektronikusan – tértivevényként – kap vissza a cégszolgálattól az iratok benyújtását követően?
Részlet a válaszából: […] ...az eljáró hatóság ki is állít.A fent kifejtettekre tekintettel – jelen esetben – azajánlatkérőnek el kellene fogadnia az ajánlattevő nyilatkozatát a változásalatt álló adatkörről, de a cégbírósági (cégszolgálati) visszaigazolást abenyújtott iratokról mindenképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.
1
2
3