Ajánlattevő tájékoztatási kötelezettségének terjedelme jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Egy jogorvoslati eljárásban az ajánlatkérő folyamatosan tájékoztatja az egyébként az ügyben nem érdekelt szereplőket a benyújtott iratokról. Van-e joga erre az ajánlatkérőnek, illetve kiadhat-e az eljárás során minden információt a többi gazdasági szereplőnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagy a Döntőbizottság az egyéb érdekelttől utóbb – ha ez a tényállás tisztázása érdekében szükséges – iratokat kérjen be, vagy nyilatkozattételre hívja fel.Az eljárás során a nem ügyfeleket érintő közzététel lehet a Kbt. 156. §-ának (5) bekezdése szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 7.

Üzleti titokká nyilvánítás feltételei

Kérdés: A jelenleg hatályos Kbt. alapján az ajánlattevő ajánlatában üzleti titokká nyilváníthatja-e a költségvetési kiírásban szereplő termék helyett megajánlott áru egyenértékűségének igazolására benyújtott dokumentumokat (gyártói adatlap), amennyiben az ajánlattevő indoklásában arra hivatkozik, hogy a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával ismertté válna a versenyelőnyét jelentő beszerzési forrása? Alkalmazhatók-e ebben az esetben a Kbt. 44. § (2) bekezdés d) pontjának második fordulatában foglaltak?
Részlet a válaszából: […] ...üzleti titok tárgya lehet. Amennyiben az ajánlattevő nem egységes gyártói adatlapot nyújt be, hanem az egyenértékűségről nyilatkozik, nyilatkozatát szerencsés két részre osztani. Az üzleti titok szempontjából nem érzékeny részre, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 12.

Üzleti titokká nyilvánítás határai

Kérdés: Titkosítható-e az az információ az ajánlattevő részéről, amely alapján az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot? Azaz a kizárt versenytárs iratbetekintés-kérése során azzal szembesül, hogy éppen az az adat van titkosítva, amely alapján a kizárt versenytárs meggyőződhetne arról, hogy valóban, tényszerűen jogos a kizárás.
Részlet a válaszából: […] ...azonban nem tartozik bele az az adat, melynek üzleti titokká nyilvánítását elfogadta az ajánlatkérő, bár ennek ellenére pontosan ezen nyilatkozatok hiányossága vezetett érvénytelenséghez. Ha tehát ez alapján az ajánlattevő még akár például hamis adatszolgáltatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókról és teljesítésben való részvételük arányáról tett ajánlattevői nyilatkozatoknak a több szakaszból eljárások ajánlattételi szakaszában történő módosítására, mely fontos nóvum, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Jogorvoslati szabályok változása

Kérdés: A jövő évtől lesz-e lényegesebb változás a jogorvoslat szabályozásában?
Részlet a válaszából: […] ...hogy amennyiben a KDB tárgyalásttart, az ügyfelek, illetve egyéb érdekeltek a tárgyalást megelőzően kötelesekvalamennyi érdemi nyilatkozatot, észrevételt megtenni. Tárgyalást követően csaka KDB erre irányuló felhívása esetén terjeszthetnek elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kbt.-módosítás külön törvényben

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy megjelent egy bizonyos törvény az ún. körbetartozásokról, és az több ponton módosította a Kbt.-t. Mely rendelkezések változtak és mikortól?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell ajánlatátelkészítenie és benyújtania. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen azajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati felhívás feltételeire, aszerződés teljesítésére, a kért ellenszolgáltatásra, valamint arra vonatkozóan,hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Alkalmassági kritériumok és bírálati szempontok kapcsolata

Kérdés: Hogyan különíthetők el egymástól az alkalmassági kritériumok és a bírálati szempontok?
Részlet a válaszából: […] ...ésképzettségét.A Kbt. 66-69. §-aiban a beszerzés tárgya szerint határozzameg a törvény, hogy az ajánlattevők milyen módon, milyen nyilatkozatokkal,milyen okiratok benyújtásával bizonyíthatják, hogy alkalmasak az adott, konkrétközbeszerzési eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezések egybevetéséből véleményünk szerint aza következtetés vonható le, hogy az ajánlati dokumentációban előírt igazolások,nyilatkozatok megléte vizsgálható – abban a körben, amelyben azt az ajánlatkérőa bírálati szempontok alapján értékelte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.