Változások az építési beruházások szabályozásában 2017. június 1-jétől

Kérdés: Kifejezetten az építési beruházások vonatkozásában mi változott 2017. június 1-jétől?
Részlet a válaszából: […] ...tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;"A kormányrendelet 22. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben a referencianyilatkozat kötelező tartalmára vonatkozóan jelenik meg a kezdő és befejező időpont, mely szükséges többek között a 21. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 12.

Új kizáró okok és alkalmassági feltételek

Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
Részlet a válaszából: […] ...intézménytől származó, legfeljebb az ajánlatifelhívás feladásától visszaszámított kettő évre vonatkozó – erről szóló -nyilatkozattal;– saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerintibeszámolójának benyújtásával (ha az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 13.

Kötelező részajánlattétel

Kérdés: Igaz-e az a hír, hogy kötelező lesz megengedni a részajánlattételt? És ha nem bonható az ajánlat részekre objektíve?
Részlet a válaszából: […] ...másrészt aszabadon felhasználható hitelkeretre. A közbeszerzési eljárás iratai, valamintaz ajánlatkérő és a kérelmező egybehangzó nyilatkozata alapján a DBmegállapította, hogy a részajánlattétel kötelező előírására vonatkozóan a Kbt.50. § (3) bekezdés 2...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Ellentmondásos gyakorlat újonnan alakult cég alkalmassága vonatkozásában

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?
Részlet a válaszából: […] ...az előző legfeljebb háromévi teljes forgalmáról ésugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szólónyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetvemikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Újonnan alakult, átalakult cég igazolásai, alkalmassága

Kérdés: Építési beruházásra irányuló közbeszerzésnél cégünk – mint ajánlatkérő – a megelőző évekre vonatkozóan előírt pénzügyi (gazdasági) és műszaki (szakmai) alkalmassági feltételeket. Ezzel kapcsolatos kérdéseink: Hogyan teljesítheti a feltételeket egy tárgyévben (2009-ben) alakult ajánlattevő? Milyen igazolásokat kell bizonyításul benyújtani egy olyan ajánlattevőnek (gazdasági társaságnak), aki nemrég szétválással jött létre, és az igazolások benyújtásakor fel kívánja használni a szétválás előtti gazdasági társaság referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.

Alkalmassági feltételek Kbt.-ben meghatározottnál szigorúbb megállapításának vizsgálata

Kérdés: Hogyan tudom megállapítani, hogy a Kbt. 13. §-ának (4) bekezdésénél szigorúbban határoztam meg az alkalmassági feltételeket?
Részlet a válaszából: […] ...benyújtásátmegelőző üzleti év mérlegéről, feltéve, hogy a kérelmezőnek beszámolásikötelezettsége áll fenn. 2. Pénzintézeti nyilatkozat A kérelmező alkalmatlan, amennyiben a pénzintézetinyilatkozat értelmében fizetési kötelezettségeinek időben nem tesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-ának (4) bekezdésével kapcsolatos értelmezések

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni a 2006. január 15-étől hatályos Kbt. 66. §-ának (2) és 67. §-nak (4) bekezdése értelmezésében, amely jogszabályhelyek a következő kitételt tartalmazzák: "...alkalmassági követelményeknek megfelelhet úgy is, hogy más szervezet erőforrásaira támaszkodik". Ennek mi a gyakorlati módja?
Részlet a válaszából: […] ...állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. Azigazolás az érintett szervezet kötelezettségvállalásra vonatkozónyilatkozatának benyújtásával történik.Ezek az esetek a következők:A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-d) pontjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 24.

Kizáró okok építési beruházásoknál

Kérdés: Építési beruházások esetében milyen kizáró okokat határoznak meg a jogszabályok, elsősorban a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] ...a Kbt. 70. § (2) bekezdése, illetve 71. §-a] teljesítése során hamisadatot szolgáltatott, illetőleg hamis nyilatkozatot tett.Lényeges, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatifelhívásban hivatkozni a fentiekben felsorolt kizáró okokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. Azajánlatnak tartalmaznia kell különösen – az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlatifelhívás feltételeire, – a szerződés teljesítésére és – a kért ellenszolgáltatásra.Az ajánlattevőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.